Az oldal akadálymentesített
Hobby rádió – a Hang-adó

Rádió hallgatása

Az adatkezelési tájékoztató elolvastam és nyilatkozom arról, hogy annak megfelelő jogosultsággal

Lejátszás

Rádió hallgatása
Hallgatás Media Player-el
Rádió hallgatása

Android-os alkalmazás (Készítette: Benkő Dániel)
Rádiónk a T-home támogatásával a Web-rádió (pdf) alkalmazásával is hallható.


Ez hallható a rádióban:
Jazzklub - Zsuffa Péter műsora

Hallgatók száma: 23

70 ÉVES A VILÁG LEGOKOSABB EMBERE

- 2012. január 11. 20:00 - 490 megtekintés

Ha száz embert megkérdeznénk, ki a legokosabb élő ember ma a világon, kilencven biztosan Stephen Hawking nevét vágná rá, és a maradék nagy része is valami olyasmit mondana, hogy az a híres, robothangon beszélő tolószékes fizikus. A vasárnap hetvenedik születésnapját ünneplő Hawking saját bevallása szerint sosem mérte meg az IQ-ját, és azt mondja, a média csinált belőle szuperhőst.

„Nem érdekel különösebben, milyen jelzőket aggatnak rám az újságírók, ez csak a médiafelhajtás része. Nekik egy Einstein-szerű figurára van szükségük; de hogy olyanok hasonlítanak Einsteinhez, akik egy szót sem értenek sem az ő, sem az én munkáimból, az nevetséges” – mondta egyszer Stephen Hawking a BBC riporterének egy interjúban. A ritka sorvadásos betegsége miatt szinte teljesen megbénult, a külvilággal csak számítógép és hangszintetizátor révén érintkező elméleti fizikus a média show részét ki nem állhatja, mégis felhasználja a tudomány népszerűsítésére. Cserébe elviseli, hogy a lapok azonnal szétkürtölik minden elejtett félmondatát, szóljon az Isten létezésének szükségszerűségéről, a túlvilágról, a földönkívüliekről, vagy a saját jövőnkről.

A tudósnak egyébként teljesen igaza volt a riporter kiosztásában; valóban nagyon kevesen értik a világon, hogy pontosan miről is szólnak az elméletei. Kvantumgravitáció, fekete lyukakból szivárgó szubatomi részecskék, kozmológiai infláció, húrelmélet, féreglyukak, az univerzum sűrűségmátrixa – valljuk be, a legtöbben még csak nem is ismerünk olyan embert, aki tudná, valójában mivel is foglalkoznak ezek a tudományterületek.

Hawking zsenialitása éppen abban rejlik, hogy az elméleti munkái mellett, amelyeket talán ha pár ezer ember ért meg teljes mélységükben a világon, a tömegeket is meg tudja szólítani. A BBC-nek és a Discoverynek forgatott ismeretterjesztő filmjei, elképesztően népszerű könyvei (az Idő rövid története 237 héten át vezette a brit Sunday Times bestsellerlistáját) milliókhoz jutottak el, magyarázták el nekik a modern fizika alapjait, a relativitáselméletet, az ősrobbanást, a fekete lyukakat. Hawking mindent kihozott abból, hogy a média szuperhőst csinált belőle, a használhatatlan testben csapdába esett géniusz archetípusát. És talán éppen a tudósceleb státusza miatt nem kapta meg a fizikai Nobel-díjat.

„Az ismertségemet nagyrészt a betegségemnek köszönhetem: az embereket lenyűgözi a kontraszt a fizikai és a szellemi képességeim között. Nos, az tényleg egyértelmű, hogy testileg rokkant vagyok. Hogy zseni vagyok-e, az már sokkal inkább vitatható” – mondja önironikusan az állapotáról és hírnevéről. És valóban, ha nincs a testét lassan tönkretevő betegség, Hawking ma valószínűleg egy lenne a világ legragyogóbb elméi közül, talán könyveket is írna, de lehet, hogy nem lenne világhírű.

Amikor 17 évesen felvették az Oxfordi egyetemre, pontosan ez a pálya állt előtte: az évfolyama legtehetségesebb fizikusai között volt, emellett az egyetem evezőscsapatában is szerepelt, talán a híres Oxford-Cambridge derbin is ott lehetett volna. Aztán harmadéves korában, néhány nappal a 21. születésnapja után diagnosztizálták nála a mozgatóidegek visszafordíthatatlan sorvadását okozó ALS-t, és közölték, hogy fokozatosan meg fog bénulni az egész teste, két-három éve van hátra az életből, vagy ha nagyon szerencsés, talán tíz.

Hawking ekkor már túl volt Einstein általános relativitáselméletének kiterjesztésén, és összetett matematikai modellbe öntésén (ez vezetett aztán pár év múlva a gravitációs szingularitások létezésének bizonyításához, ami a világhírt hozta el Hawkingnak az elméleti fizika világában 1970-ben), de a diagnózis hatására úgy döntött, nem fejezi be a doktorátusát, mert egyszerűen nem lenne rá ideje. A halál várásából egy nő zökkentette ki: Jane Wilde, szintén oxfordi egyetemista, akit 1965-ben, amikor az orvosok első jóslatai szerint elvileg meg kellett volna halnia, feleségül vett, és később három gyerekük született. 1991-ben váltak el, Hawking egyre rosszabbodó állapota, és a hírnév okozta állandó nyomás és médiafigyelem miatt.

Innentől kezdve Hawking fizikusi pályája azzal párhuzamosan ívelt felfelé, ahogyan a bénulás miatt a testi állapota romlott. Jelenleg az orvostudomány által dokumentált leghosszabb ALS-túlélőnek számít. 32 évesen a Royal Society (a brit tudományos akadémia) valaha volt legfiatalabb tagjának avatták – ugyanebben az évben veszítette el a képességét, hogy egyedül felkeljen az ágyból, vagy segítség nélkül enni tudjon. 37 éves korában felajánlották neki a Cambridge-i egyetem Lucas-professzori székét; ezt a posztot 1663-ban alapították, azóta mindössze 18-an viselték a tisztséget, többek között Isaac Newton.

Néhány év múlva egy CERN-ben tett látogatáson tüdőgyulladást kapott, és az életmentő beavatkozás következtében soha többet nem tudott beszélni. Ekkor kapta a híres robothangú beszédszintetizátort. Aztán 1988-ban jött Az idő rövid története, tízmillió eladott példány, és a tudományos körökön túli világhír.

Egy tudós számára nagyon nehéz a népszerűséget, a rajongást kezelni, főleg olyanoktól, akik sokszor nem is értik, miről beszél. Hawkingnak ez végtelen empátiával és humorérzékkel sikerült; egyszerűen nem vesz tudomást a tényről, hogy a teste évtizedek óta haldoklik. Előadásokat tart, elmegy a Star Trekbe eljátszani a saját hologramját, kölcsönadja a hangját a Pink Floydnak, élő adásban hívja fel Jim Carreyt egy tévés talkshowban, és azon sem sértődik meg, ha az Epic Rap Battles vicces YouTube-sorozatában parodizálják Einsteinnel együtt.

Stephen Hawking ma, 49 évvel a halálos betegség diagnosztizálása után, egy élő orvosi csoda. Szinte teljesen megbénult, az összes akaratlagos mozgás, amire képes, a pislogás, és a jobb kezén két ujj mozgatása (a beszédszintetizátorát ezzel a két ujjával vezérli). Szellemi képességeit nem befolyásolja a bénulás, a hatvanadik születésnapjára rendezett Cambrigde-i szimpóziumon például hosszú előadást tartott 11 dimenziós szupergravitációról, a fekete lyukak entrópiájáról, és az M-teória nevű részecskefizikai modellről, ami a kvantummechanika és az általános relativitáselmélet közti ellentmondásokat oldja fel. Illetve oldaná fel, ha sikerülne kísérleti tényekkel igazolni az elv feltételezéseit.

Nagyjából ez jellemző Hawking tudományos munkásságára úgy általában: elméletei messze a kísérleti igazolás lehetősége előtt járnak, és ha bebizonyosodnak, akkor is lehet, hogy még száz évet kell várni arra, hogy valami kézzel fogható gyakorlati hasznuk legyen, mondjuk egy új űrhajóhajtómű fejlesztéséhez.

Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke a Szabadság-medállal tüntette ki 2009-ben Fotó: Jewel Samad A tudományos ismeretterjesztő munkája annál kézzelfoghatóbb. Könyvei milliós példányszámban kelnek el. A legutóbbi, a Nagy terv tavaly szeptemberben jelent meg, és rögtön nagy botrányt okozott egyházi körökben azzal, hogy Isten létezését tagadja benne (valójában csak annyit írt, hogy az univerzum keletkezéséhez a fizika törvényei önmagukban is elegendőek, nem szükséges hozzá feltétlenül felsőbbrendű hatalom létezése).

Az ismeretterjesztést a lányával, Lucyval közösen írt gyerekkönyveiben is folytatja egy ideje, a George-sorozatot (George titkos kulcsa az univerzumhoz, George kozmikus kincsvadászata, George és a Nagy Bumm) a kritikusok úgy jellemzik, hogy Harry Potter mágia helyett tudománnyal. És ha valamihez tényleg a világ legokosabb emberének kell lenni, az az, hogy kilencéveseknek magyarázza el az ember a Hawking-sugárzást úgy, hogy a gyerekek nemcsak megértik, de utána rögtön fizikusok szeretnének lenni.

És még egy dolog, amiben Stephen Hawking több mint legtöbbünk: amikor rájött, hogy a fekete lyukak eseményhorizontja körül mégsem úgy történnek a dolgok, ahogy addig gondolta, képes volt kiállni a világ elé, és azt mondani: bocs, tévedtem.

A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük. Azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása). Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!
Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*


- öt = 4

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Reklám

 

Online rádió

Erikkancs - a digitális újságos

Alko-soft

Keresés az oldalon

Facebook oldalunk

Mai műsor

  • 6:00: Jóreggelt! - reggeli információs műsor két órában.
  • 8:00: - Tóth Márk rock-metál műsora
    A műsorban igyekszem bemutatni, mind a hazai, mind pedig a külföldi rock-metal újdonságokat. Az újdonságok mellett persze a klasszikusok, az ikonikus dalok közül is szemezgetünk. Alapvetően 2 állandó rovattal érkezik a műsor: az egyik a Heti Új, a másik pedig a Heti Cover címre hallgat. Előbbiben az újdonságokra fókuszálunk, míg utóbbiban nem rock-metal zenéknek készült dalokat mutatunk be, ebben a nem megszokott feldolgozásban. Színesítjük a műsorokat koncertajánlókkal, programajánlókkal is, valamint mesél a műsorvezető ismert és talán kevésbé ismert történeteket, információkat énekesekről, zenekarokról.
  • 9:00: - Zsuffa Péter műsora két órán keresztül
    Zsuffa Péter 1998-ban kezdett rádiózni Egerben a Rádió7 101.9-en. Akkor egy 3 fős stábbal indult a Starsky és Hutch Jazz Klub.

    Az idők folyamán sokminden változott, így a csapat is a műsor is más lett, de egy dologban 1998-óta nincs változás.
    Ebben a 2 órás Zsuffa Péter Jazz Klubban mindig a lehető legjobb zenék szólnak a világ legjobb jazz-muzsikusaitól.
    Zsuffa Péter a jazz műfaj egyik leglelkesebb hazai szakértője és kutatója. Műsora alap a jazz műsorok palettáján, ha kikapcsolódni szeretnél és elfelejteni a mindennapok rohanását; ez az amit keresel.
  • 11:00: Szevasztok - Szicsó (Gárdonyi Szilárd) fiatalos "bolondos" műsora, ahol a jókedv-kacagás a lényeg. Az önfeledt poénkodás a hallgatók szórakoztatását hivatott elősegíteni.
  • 12:00: Déli hírösszefoglaló -
  • 13:00: - a Hobby Rádió informatikai magazinja (a pénteki műsor ismétlése)

    Érdeklik önt az informatikai újdonságok? Szeretne naprakész információkat kapni a szoftverek akadálymentességéről? Szeretne képben lenni az IT világ fontosabb történéseivel? Ha ezekből legalább egyre igen a válasz, hallgassa a műsort minden pénteken 8-tól (ismétlésként este 20-tól) a Hobby rádióban!

    Rövid bemutatók, interjúk, érdekes beszélgetések. Az önfelett szórakoztatást a három házmester biztosítja: Bojtor Zoltán, Rauch Róbert és Szakács Máté.

    Gépház - Kopogjon be hozzzánk!

  • 14:00: Intimrészek - Szilágyi János és Frenkl András beszélgetős műsora két órában
  • 16:00: US fever show - listavezető dalok Amerikából két órán keresztül
  • 18:00: Esti hírösszefoglaló - Benne: a nap idézete, névnap köszöntő, évforduló naptár, sport.
  • 19:00: Vers, esti mese, kabaré, a nap érdekessége (riport, interjú, tudósítás), esti ka -
  • 20:00: - Tóth Márk rock-metál műsora
    A műsorban igyekszem bemutatni, mind a hazai, mind pedig a külföldi rock-metal újdonságokat. Az újdonságok mellett persze a klasszikusok, az ikonikus dalok közül is szemezgetünk. Alapvetően 2 állandó rovattal érkezik a műsor: az egyik a Heti Új, a másik pedig a Heti Cover címre hallgat. Előbbiben az újdonságokra fókuszálunk, míg utóbbiban nem rock-metal zenéknek készült dalokat mutatunk be, ebben a nem megszokott feldolgozásban. Színesítjük a műsorokat koncertajánlókkal, programajánlókkal is, valamint mesél a műsorvezető ismert és talán kevésbé ismert történeteket, információkat énekesekről, zenekarokról.
  • 21:00: - Zsuffa Péter műsora két órán keresztül
    Zsuffa Péter 1998-ban kezdett rádiózni Egerben a Rádió7 101.9-en. Akkor egy 3 fős stábbal indult a Starsky és Hutch Jazz Klub.

    Az idők folyamán sokminden változott, így a csapat is a műsor is más lett, de egy dologban 1998-óta nincs változás.
    Ebben a 2 órás Zsuffa Péter Jazz Klubban mindig a lehető legjobb zenék szólnak a világ legjobb jazz-muzsikusaitól.
    Zsuffa Péter a jazz műfaj egyik leglelkesebb hazai szakértője és kutatója. Műsora alap a jazz műsorok palettáján, ha kikapcsolódni szeretnél és elfelejteni a mindennapok rohanását; ez az amit keresel.
  • 23:00: Szevasztok - Szicsó (Gárdonyi Szilárd) fiatalos "bolondos" műsora, ahol a jókedv-kacagás a lényeg. Az önfeledt poénkodás a hallgatók szórakoztatását hivatott elősegíteni.

Bejelentkezés

Regisztráció| Elfelejtette jelszavát?

Mai napi információk

Ma 2021. szeptember 19. vasárnap, Vilhelmina napja van.
Az év 37. hete és 262. napja.
Holnap Friderika napja lesz.

1333. I. Károly király fiát, Endrét Nápolyba vitte, s ott az eljegyzés a 6 éves Endre és a nápolyi trón örököse, Johanna közt létrejött.


1853. I. Ferenc József császár megtekintette a Bécsbe szállított Szent Koronát, majd elrendelte annak a budai várban való őrzését.


Petőfi Sándor: A gólya

"...Kívánt időszak az ősz a gyermekeknek,
Mint anya jön elé,
A ki fiainak számára kosarát
Gyümölccsel terhelé.
Én ellenségemül néztem az őszt, s szólék,
Ha gyümölcsöt hozott:
Tartsd meg ajándékod, ha kedves madaram,
A gólyát elcsalod..."

BKK Információk

Hírlevél

Add meg az E-mail címed, majd kattints a feliratkozás vagy leiratkozás gombra.


három plusz hét = (Írja be számmal a művelet eredményét!)


Feliratkoztak: 310
WP2Social Auto Publish Powered By : XYZScripts.com