A kártya megszűnik, a kedvezmény marad

Beküldve ide: Szociális ügy | 0

2019. január 1-jétől már nem kapnak rehabilitációs kártyát azok, akik erre eddig jogosultak voltak.

Mint ismeretes 2012-től a rehabilitálhatónak minősülő, majd 2017. január 1-jétől már a b2 és c2 komplex minősítésű megváltozott munkaképességű személyek
is igényelhették a rehabilitációs kártyát, amely az őket foglalkoztató munkaadók számára adókedvezményt biztosított.
Idén született meg a szociális hozzájárulási adóról rendelkező 2018. évi LII. törvény, ami 2019. január 1-én lép hatályba.
Ennek, a megváltozott munkaképességű munkavállalókat is érintő egyik legfontosabb rendelkezése, hogy változott azon jogosultak köre, akik után az adókedvezmény
igénybe vehető.
Bár a megváltozott munkaképességűek ezután rehabilitációs kártyát már nem igényelhetnek, azonban a velük összefüggésben eddig érvényesített, a szociális
hozzájárulási adó megfizetése alóli kedvezmény továbbra is megmarad a következők szerint:
Az adókedvezményt a megváltozott munkaképességűnek minősülő személyek foglalkoztatásával összefüggésben lehet érvényesíteni. Megváltozott munkaképességűnek
minősülnek mindazok, akiknek az egészségi állapota a komplex minősítés alapján 60 %, vagy kisebb mértékű, illetve komplex minősítés nélkül azok, akik 2011.
december 31-én I. vagy II. továbbá III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra voltak jogosultak, 2012. január 1. után pedig rehabilitációs,
vagy rokkantsági ellátásban részesülnek.
Ez azt jelenti, hogy bővült azon személyek köre, akikkel kapcsolatban az adókedvezmény érvényesíthető. Mostantól ugyanis a d), valamint az e) komplex minősítéssel
rendelkező megváltozott munkaképességűek után, sőt – a komplex minősítéssel nem rendelkező – volt rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjasok foglalkoztatása
esetén is érvényesíthető lesz.
A kedvezményt továbbra is az alábbi foglalkoztatások esetén lehet érvényesíteni:
– a foglalkoztató, aki megváltozott munkaképességű személyt munkaviszonyban alkalmaz (a megbízási jogviszony tehát erre nem teremt alapot),
– bizonyos gazdasági társaságok megváltozott munkaképességű tagjával fennálló adókötelezettséget eredményező jogviszony (pl. betéti társaság, közkereseti
társaság, korlátolt felelősségű társaság, egyéni cég, stb.),
– egyéni vállalkozó, ha megváltozott munkaképességű.
Ha tehát valaki megváltozott munkaképességű
ként pl. egy betéti társaság tagja és ebben a minőségében munkát végez, akkor vele kapcsolatban jár az adókedvezmény. Ugyanígy az egyéni vállalkozó is
érvényesítheti ezt, ha megváltozott munkaképességűként folytatja vállalkozói tevékenységét.

A fentiekből látható, hogy továbbra sem illeti meg viszont adókedvezmény a munkáltatót, ha olyan munkavállalót foglalkoztat, aki ugyan súlyosan fogyatékosnak
minősül, azonban nem a most említett ellátásokat kapja, hanem rokkantsági járadékban, vagy csak fogyatékossági támogatásban részesül.
Érthetetlen a szabályozás ily módon történt kialakítása, hiszen a súlyosan fogyatékos, de más ellátásra jogosult munkavállalók is ugyanolyan hátrányban
vannak a munkaerőpiacon, mint azok, akik után a kedvezmény érvényesíthető. Aggályosnak tartjuk továbbá azt is, hogy a költségvetési szervek nem érvényesíthetik
az adókedvezményt akkor sem, ha megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztatnak. Álláspontunk szerint ez a szabályozás komoly hiányossága, ugyanis
ezeket a szerveket nem ösztönzi arra, hogy – a munkaerőpiacon egyébként rendkívül hátrányos helyzetben lévő – megváltozott munkaképességű embereket alkalmazzanak.

A kedvezményt munkaviszony, illetve tagi jogviszony esetében a foglalkoztató, illetve a társaság, egyéni vállalkozó esetében pedig maga a vállalkozó érvényesítheti.
Minthogy rehabilitációs kártya mostantól nem lesz, a megváltozott munkaképesség tényét a munkavállalónak a komplex minősítésről szóló dokumentummal, aki
pedig nem vett részt komplex felülvizsgálaton annak a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj megállapító határozattal, illetve azon irattal lehet igazolni,
ami ezen ellátás megváltozott munkaképességű ellátásként történő folyósításáról tájékoztat. Adókedvezményként ezután is az adóalap, de legfeljebb a minimálbér
kétszerese után megállapított adó (19,5 %) megfizetése alól mentesül az arra jogosult.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


6 + = tizenöt

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..