Az oldal akadálymentesített
Hobby rádió – a Hang-adó

Rádió hallgatása

Az adatkezelési tájékoztató elolvastam és nyilatkozom arról, hogy annak megfelelő jogosultsággal

Lejátszás

Rádió hallgatása
Hallgatás Media Player-el

Android-os alkalmazás (Készítette: Benkő Dániel)
Rádiónk a T-home támogatásával a Web-rádió (pdf) alkalmazásával is hallható.


Ez hallható a rádióban:
Neoton - Monte Carlo

Hallgatók száma: 3

Az anyagi ösztönzés nem elég!

- 2021. február 19. 8:01 - 57 megtekintés

Az elmúlt évtizedekben világszerte erősödik a felismerés, hogy megfelelő támogatással a fogyatékossággal vagy tartós egészségi problémával élők nagy hányadát be lehet vonni a munkaerőpiacra, amivel mindenki nyerhet.

A munkavállalás az érintettek számára az anyagi biztonság mellett örömöt, kihívást, társas kapcsolatokat hozhat, a magasabb foglalkoztatottság pedig a gazdaság teljesítményét és a költségvetés egyenlegét is javítja.

Sajnos, Magyarország nem teljesít túl jól ezen a téren az EU más tagországaihoz képest. Bár a megváltozott munkaképességű emberek aránya átlagosnak mondható, nálunk sokkal kevesebben dolgoznak közülük. Pedig erre itthon is van állami törekvés, például a munkaadók az esetek többségében komoly adókedvezményeket kapnak fogyatékos vagy tartósan beteg alkalmazottaik után. De a legfontosabb anyagi ösztönző mégis az, hogy Magyarországon minden, legalább 25 fő feletti munkáltatónak, akinél a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el a kötelező foglalkoztatási szintet – vagyis a létszám 5 százalékát -, rehabilitációs hozzájárulást kell fizetnie. Ez pedig nem kis összeg, 2020-ban egy, a kötelező szintből hiányzó fő után közel másfél millió forint éves rehabilitációs hozzájárulást kellett befizetni az államkasszába, ami a minimálbér éves összegének és járulékainak csaknem kétharmada.

A cégek tehát, ha csak a bérköltségeket vesszük figyelembe, még akár akkor is jobban járhatnak, ha a hozzájárulás kifizetése helyett egy olyan megváltozott munkaképességű dolgozót vesznek fel 20 órában, akinek a munkája igazából semmit nem tesz hozzá a vállalat teljesítményéhez.

Ennek ellenére a vállalatok többsége mégis inkább kifizeti a jelentős rehabilitációs hozzájárulást, mint hogy egy megváltozott munkaképességű dolgozót vegyen fel. Mi indokolhatja ezt a nem túl észszerűnek tűnő döntést?

Az mindenesetre kiderül belőle, hogy olyan akadályozó tényezőkkel állunk szemben, amelyek felülírják a pénzügyi racionalitást. Az anyagi ösztönzés ezért nem elég, többre van szükség. Ami az okokat illeti, ezek sokfélék lehetnek. Biztosan akadályt jelent, hogy a fogyatékos vagy tartósan beteg emberek gyakran kevés munkatapasztalattal rendelkeznek. Csak kevesen keresnek munkát, mert sokan nem is tudnának segítség nélkül munkát vállalni. Bizonyos egészségügyi problémákkal már a munkahelyre eljutni is óriási nehézséget jelent, más esetekben a fix, teljes munkaidő okozhat gondot.

Sokszor azonban ott bukik el a dolog, hogy a munkáltatók nyitottságát információ hiányból adódó félelmek vagy a fogyatékossággal kapcsolatos előítéletek gátolják. Pedig fontos hangsúlyozni, hogy a megváltozott munkaképességű dolgozó cég iránti lojalitását, motivációját nagymértékben növelheti, ha a munkahelye befogadó és toleráns, hiszen az ott szerezhető kapcsolatok számára még fontosabbak lehetnek, mint ép társaiknak, különösen, ha fogyatékossága miatt izoláltan él.

Milyen félelmek tapasztalhatók munkáltatói oldalról?

A félelmek egy része valós, és a költségekhez kapcsolódik. Csökkentheti például a foglalkoztatási hajlandóságot, ha a munkába állás akadálymentesítést vagy a munkakörök átszervezését teszi szükségessé, vagy ha a munkavégzés költségei azért magasabbak, mert a megváltozott képességű munkavállaló miatt segítő személyzetre is szükség van. A félelmek egy másik része viszont előítéleteken alapulhat, és a munkáltatók gyakran azt feltételezik, hogy a megváltozott munkaképességű álláskeresők lassabban dolgoznak, többet hibáznak vagy gyakrabban betegek. A munkatársaknak vagy a vevőknek tulajdonított előítéletek is diszkriminációhoz vezethetnek.

Mitől válhatna mégis sikeressé a megváltozott munkaképességű emberek munkapiaci integrációja?

A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy az integráció azokban az országokban sikeres, ahol a munkavállalók és a munkaadók együttműködését hatékony, személyre szabott rehabilitációs szolgáltatások egészítik ki, melyek munkakeresési támogatást, képzést, munkavállalásra felkészítést, a közlekedési nehézségek leküzdését és a munkahely szükséges felkészítését is magukban foglalják. Sajnos, ezeknek a szolgáltatásoknak a kapacitása itthon még mindig korlátozott, és csak kevesek számára érhető el. Abban, hogy ez jobban működjön, mindenekelőtt a civil rehabilitációs szolgáltatások stabilabb és bőkezűbb finanszírozása segíthetne.

Sok munkaadó azt jelzi, hogy bár szívesen teljesítené a kötelező foglalkoztatási szintet, nem talál a szükséges képzettséggel rendelkező, a keresett munkakörökben dolgozni tudó megváltozott munkaképességű jelöltet. Ezen a helyzeten javíthatna, ha az érintettek segítséget kapnának a munkapiacra lépéshez, és a munkaadók is több támogatást kapnának a megváltozott munkaképességű dolgozók befogadására. Az állami támogatások rendszere pedig továbbra is a szegregált munkavégzést preferálja, pedig igazán sikeres integrációt csak a nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatás hozhat. Emellett kiemelten fontos (lenne) a társadalom elfogadó hozzáállása. Sokat tudna alakítani a jelenlegi szemléletmódon, ha több pozitív példa lenne a médiában, akár ilyen irányú kampányok vagy sikeres fogyatékkal élő emberek példáinak a bemutatásával.

Hogyan érinti a járvány a megváltozott munkaképességű emberek munkavállalási esélyeit?

A járvány világszerte különösen erősen sújtja a fogyatékkal, egészségkárosodással élő embereket. A pandémia nyomában járó gazdasági visszaesés tovább rontja a csoport foglalkoztatási helyzetét: a megváltozott munkaképességű emberek az átlagnál nagyobb valószínűséggel veszítették el a munkájukat és a korábbinál is nehezebben helyezkednek el. Magyarországon ugyan még nem elérhető erre vonatkozó statisztikai adat, de a rehabilitációs hozzájárulási bevételek és a területen működő szervezetek beszámolói is a helyzet romlására utalnak. Hosszabb távon azonban a járványnak egy pozitív hozadéka is lehet, mivel a pandémia idején olyan, korábban ritkán használatos foglalkoztatási formák váltak általánossá, mint a távmunka vagy a rugalmas munkaidő, amelyek számos egészségkárosodással élő ember foglalkoztatását megkönnyíthetik. Ezek a gyakorlatok, ha meggyökeresednek, ajtót nyithatnak a megváltozott munkaképességű emberek munkavállalása felé.

A beszélgetés alapját a KRTK KTI kiadásában megjelent Munkaerőpiaci Tükör 2019-ben szereplő Scharle Ágotával közösen írt tanulmány képezi. (Forrás: Rehabportál)

A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük. Azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása). Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!
Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás

Reklám

Erikkancs - a digitális újságos

Alko-soft

Jooble

Keresés az oldalon

Facebook oldalunk

Mai műsor

  • 6:00: Jóreggelt! - reggeli információs műsor két órában.
  • 9:00: - Zsuffa Péter műsora két órán keresztül
    Zsuffa Péter 1998-ban kezdett rádiózni Egerben a Rádió7 101.9-en. Akkor egy 3 fős stábbal indult a Starsky és Hutch Jazz Klub.

    Az idők folyamán sokminden változott, így a csapat is a műsor is más lett, de egy dologban 1998-óta nincs változás.

    Ebben a 2 órás Zsuffa Péter Jazz Klubban mindig a lehető legjobb zenék szólnak a világ legjobb jazz-muzsikusaitól.
  • 11:00: Szevasztok - Szicsó (Gárdonyi Szilárd) fiatalos "bolondos" műsora, ahol a jókedv-kacagás a lényeg. Az önfeledt poénkodás a hallgatók szórakoztatását hivatott elősegíteni.
  • 12:00: Déli hírösszefoglaló -
  • 13:00: Délután - Benne: interjúk, riportok, tudósítások kulturális, szociális és közéleti eseményekről.
  • 14:00: Intimrészek - Szilágyi János és Frenkl András beszélgetős műsora két órában
  • 16:00: US fever show - listavezető dalok Amerikából két órán keresztül
  • 18:00: Esti hírösszefoglaló - Benne: a nap idézete, névnap köszöntő, évforduló naptár, sport.
  • 19:00: Vers, esti mese, kabaré, a nap érdekessége (riport, interjú, tudósítás), esti ka -
  • 21:00: - Zsuffa Péter műsora két órán keresztül
    Zsuffa Péter 1998-ban kezdett rádiózni Egerben a Rádió7 101.9-en. Akkor egy 3 fős stábbal indult a Starsky és Hutch Jazz Klub.

    Az idők folyamán sokminden változott, így a csapat is a műsor is más lett, de egy dologban 1998-óta nincs változás.

    Ebben a 2 órás Zsuffa Péter Jazz Klubban mindig a lehető legjobb zenék szólnak a világ legjobb jazz-muzsikusaitól.
  • 23:00: Szevasztok - Szicsó (Gárdonyi Szilárd) fiatalos "bolondos" műsora, ahol a jókedv-kacagás a lényeg. Az önfeledt poénkodás a hallgatók szórakoztatását hivatott elősegíteni.

Bejelentkezés

Regisztráció| Elfelejtette jelszavát?

Mai napi információk

Ma 2021. március 7. vasárnap, Tamás napja van.
Az év 09. hete és 66. napja.
Holnap Zoltán napja lesz.

1608. Az erdélyi rendek Báthory Gábort fejedelemmé választották.


1664. I. Leopold Zrínyi Miklóst közelebb a törökök ellen teljesített hadjáratáért magasztalással árasztotta el. Így a pápa is, XIV. Lajos király 10000 tallért küldött neki. De Montecuccoli még is ócsárolta őt.


Heltai Jenő: Március

A Rózsadombon már tavasz van,
Dőlnek az édes jó szagok,
Az új madár a régi ágon
Nem énekel még, csak dadog.

Próbálja szárnyát, csiripelget,
Kinéz a fészek peremén ,
Köröskörül hány friss rügyecske,
Hány új kukac, hány új remény!

Én, tollavesztett vén madár, ki
Átdideregtem a telet,
Talán utolszor ünnepellek:
Szervusz, te kedves kikelet!..."

BKK Információk

Hírlevél

Add meg az E-mail címed, majd kattints a feliratkozás vagy leiratkozás gombra.


négy mínusz nyolc = (Írja be számmal a művelet eredményét!)


Feliratkoztak: 307
WP2Social Auto Publish Powered By : XYZScripts.com