Az oldal akadálymentesített
Hobby rádió – a Hang-adó

Rádió hallgatása

Az adatkezelési tájékoztató elolvastam és nyilatkozom arról, hogy annak megfelelő jogosultsággal

Lejátszás

Rádió hallgatása
Hallgatás Media Player-el

Android-os alkalmazás (Készítette: Benkő Dániel)
Rádiónk a T-home támogatásával a Web-rádió (pdf) alkalmazásával is hallható.


Ez hallható a rádióban:

Hallgatók száma: 74

Az IBM vak kutatója nem félti a Braille-írást

- 2019. december 2. 8:44 - 243 megtekintés

Ez egy jó példa arra, hogy miért kell a számítástechnikát akadálymentessé tennünk a vakok számára – mondta a World Science Forumon tartott előadását megszakító kissé kínos közjáték közben Aszakava Csieko, az IBM japán kutatója. Aszakava főként vakok számára készít akadálymentesítő eszközöket. A vak számítógéptudós éppen egy videót szeretett volna bemutatni a fejlesztéseikről, amelyet beágyazott a PowerPoint prezentációjába. Rejtély, hogy hogyan követhetett el ekkora hibát, hiszen mindenki tudja, hogy a PowerPointba ágyazott videók sose működnek.

Miközben egyre többen próbálták elindítani a videót a pulpitusnál, Aszakava megjegyezte, hogy ha látna, most biztos LENNE FOGALMA ARRÓL, HOGY MI TÖRTÉNIK. A kutató 11 éves korában, a hetvenes évek elején úgy beütötte a fejét az uszodai medence oldalába, hogy a látóideg-károsodás miatt rohamosan romlani kezdett a látása, és 14 éves korára teljesen megvakult. Tíz évvel később diplomát szerzett angol irodalomból, de szörnyen frusztrálta, hogy vakként nemcsak az önálló mozgásban korlátozta a látókra szabott világ, de az információszerzés forrásai is végletesen beszűkültek számára. Ezért két év alatt elvégzett egy programozó kurzust. Akkoriban még a mostani helyzetnél is sokkal korlátozottabbak voltak a vakok lehetőségei, ha informatikával akartak foglalkozni. Ezért is ment csodaszámba, hogy Aszakavát azonnal alkalmazta az IBM, és azóta is ott dolgozik. Időközben ledoktorált mérnöki tudományokból. Ma már minden tekintetben könnyebb vakként élni, mint mondjuk 40 évvel ezelőtt. Akkoriban alig léteztek még személyi számítógépek, okostelefonok meg pláne. Ha olvasni akartam, három lehetőségem volt: vagy hangoskönyveket hallgattam kazettáról, vagy Braille-t olvastam, vagy az Optacont használtam. Az utóbbi segítségével olvastam el a kinyomtatott kódokat is- mondta el az Indexnek Aszakava Csieko. Az említett Optacon készüléket a hetvenes években fejlesztették ki, és szkennerként működött. A vakok egy 24×6 pixeles kijelzőre helyezték mutatóujjukat, majd végighúzták a könyv sorain a készülék szenzorját. Ahol fekete volt a lap (tehát betűt nyomtattak rá), ott a kijelzőbe épített apró tűk kiemelkedtek. Jobb volt, mint a semmi, de rettentően drága volt, és a nyomtatott betűket egyszerűen nem a vakok igényeit figyelembe véve tervezték, ezért azok olvasása nagyon nehézkes volt, és sok gyakorlást kívánt. Az Optacont fejlesztő cég a kilencvenes években le is húzta a rolót. A programsorok írásához lyukkártyákat kellet lyukasztania, amely már akkor sem volt éppen a legmodernebb technológia – csakhogy egyszerűen nem létezett semmi, ami kiválthatta volna. A kutató szerint, ha grafikonon ábrázolnánk, hogy a vakok lehetőségei hogyan fejlődtek az időben, egy telítési görbét kapnánk, mert a hagyományos technológiák elérték a lehetőségeik maximumát. Viszont ahogy bejött a mesterséges intelligencia, a fejlődés ellaposodó platója újra exponenciális növekedésbe mehet át. ASZAKAVA IBM-EN BELÜLI LABORJA MA MÁR SZINTE KIZÁRÓLAG MI-ALAPÚ TECHNOLÓGIÁKAT FEJLESZT, de a kilencvenes években az első valóban használható hangalapú internetböngészővel lett a fejlesztő világhíres. Előtte már fejlesztett Braille-szövegszerkesztőt, és az internet elterjedésének kezdetén online könyvtárat szervezett a szabadon hozzáférhető Braille-szövegekből. A vakoknak írt böngészőt először Netscape-pluginként terjesztették, majd 1999-ben különálló termék, az IBM Home Page Reader lett belőle. Néhány éven belül ez lett a vakok által legszélesebb körben használt browser. 2006-ban hagytak fel a fejlesztésével, a kódot nyílttá tették, és Firefox-kiterjesztéssé alakították át. A kutató előadása közben egy Braille-nyomtatott lapról olvasta fel a beszédet. Ez manapság régimódinak hat, hiszen újabban (az okostelefonokra tölthető szövegfelismerő, képelemző appok korában) egyre kevesebb vak tanul meg Braille-t olvasni. Míg a múlt század hatvanas éveiben minden második vak gyerek használta a Braille-írást elsődleges olvasási médiumként, mára ez az arány 10 százalék alá esett. A fő okot legtöbben a technológiai fejlődésben látják, de legalább ekkora szerepe van benne a Braille-tanárok hiányának, illetve a technikai lehetőségeket félreértelmező szülők tévedéseinek. Azt gondolják, hogy a modern világban a gyereküknek már nem lesz szükségük e képességre. Pedig nagyon is van: A BRAILLE-T OLVASNI KÉPES VAKOK 90 SZÁZALÉKA DOLGOZIK AMERIKÁBAN, A BRAILLE-T NEM OLVASÓKNAK CSAK A HARMADA. A Braille-írás ma is az egyetlen módja annak, hogy a vak ember technikai eszközök nélkül olvasson. A gépi felolvasás nyilvános beszédek alkalmával teljesen használhatatlan. De az olvasás és a hallgatás egyébként sem ugyanaz. Tanuláshoz sokkal hatékonyabb, ha olvassuk a szöveget, mintha felolvastatjuk a számítógéppel.- érvel Aszakava, majd így folytatja: “Ezért gondolom azt, hogy MI ide vagy oda, még 40 év múlva is használni fogjuk a Braille-írást. Nagyon fontos, hogy a lehető legkorábban elkezdjenek a gyerekek Braille-t tanulni. Én csak 15 éves koromban kezdtem, mert korábban láttam. De már ez is késő volt, az ember ujjának érzékenysége folyamatosan romlik, ahogy idősödik.” Aszakava legnagyobb, már széles körben elérhető kutatási projektje a Carnegie Mellon Egyetem és az IBM együttműködésében vakok számára fejlesztett úgynevezett kognitív asszisztens, amelynek központi eleme egy iPhone-ra telepíthető beltéri navigációs app, a NavCog. Ez sokkal többre képes, mint a sima navigációs programok, képfelismerő funkciókat építettek bele. Ha szembe jön egy ismerős, tájékoztatja a felhasználót, hogy ki az, és az arcáról még a hangulatát is felismeri. Ha a mellettünk lévő ember hangosan beszél telefonon, figyelmezteti a felhasználót, hogy az illető a telefonján beszél, és nem hozzá szólt. A LEGLÁTVÁNYOSABB FEJLESZTÉSÜK MÉGIS EGY BŐRÖND. Valójában egy guruló robot, amely kívülről teljesen kerekes bőröndnek tűnik. Vakvezető kutya módjára vezeti a vakot, aki a felhúzott fogóját fogja, és így érzékeli a fogantyúba épített taktilis interface jelzéseit. A robotnak, amely még erősen fejlesztési stádiumban van, a kereskedelmi megjelenéséig még jó pár évnek kell eltelnie, szóban lehet utasításokat adni, és ő szóban válaszol, ha komplexebb közlendője van. (Forrás: Index)

A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük. Azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása). Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!
Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*


2 * nyolc =

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Reklám

Erikkancs - a digitális újságos

Alko-soft

Jooble

Keresés az oldalon

Facebook oldalunk

Mai műsor

  • 6:00: Jóreggelt! - reggeli információs műsor két órában.
  • 8:00: Mentők, rendőrök, tűzoltók - a T-Rádió műsora
  • 9:00: Ráhel Klub - Madarasi Mónika műsora
  • 10:00: Tízórai - Godó Gyurival
  • 12:00: Déli hírösszefoglaló -
  • 13:00: - Gery
    Pletykák a nagyvilágból, érdekességek, remek zenékkel tűzdelve. A műsor élőben zajlik, így a hallgatók hozzászólását is várják a műsor készítői!
  • 15:00: Délután - benne: interjúk, riportok, tudósítások kulturális, szociális és közéleti eseményekről.
  • 17:00: Nekem 80 - zenék a 80-as évekből
  • 18:00: Esti hírösszefoglaló - Benne: a nap idézete, névnap köszöntő, évforduló naptár, sport.
  • 19:00: Vers, esti mese, kabaré, a nap érdekessége (riport, interjú, tudósítás), esti ka -
  • 20:00: Mentők, rendőrök, tűzoltók - a T-Rádió műsora
  • 21:00: Ráhel Klub - Madarasi Mónika műsora
  • 22:00: - Molnár Szabolcs magyar zenei műsora vendégekkel
    A Halgass Hazait című műsor hétről hétre ismert és kevésbé ismert magyar előadókat mutat be jó hangvételű, kötetlen beszélgetések formájában.

Bejelentkezés

Regisztráció| Elfelejtette jelszavát?

Mai napi információk

Ma 2021. január 21. csütörtök, Ágnes napja van.
Az év 03. hete és 21. napja.
Holnap Vince és Artúr napja lesz.

1266. IV. Kelemen leckét ad IV. Bélának ajogegyenlőségből. IV. Béla a megválasztott ésa pápailag megerősített püspököt, Timótot, nemakarta elfogadni, mert alacsonysorsú szülőktőlszármazott. A pápa a gőgöt ekképp lobbantottaa király szemére: "A mindenek bölcs elrendezője azt akarta, hogy mindnyájanmeztelenül jöjjenek a világra és úgy távozzanak innen; nem különböztetve meg a gazdagot a szegénytől. "


1188. Plantagenet Henrik angol király tájékoztatja III. Bélát, hogy részt kíván venni a harmadik keresztes hadjáratban és ezért kéri, hogy biztosítsa hada áthaladását hazánkon. Időközbeni halála meghiúsítja a tervet, fia, Oroszlánszívű Richárd nem a Magyarországon átvezető utat választja.


Madách Imre: Az ember tragédiája
/1823. jan.21. - 1864. okt.5. /

"Minő csodás kevercse rossznak és nemesnek
A nő, méregből s mézből összeszűrve.
Mégis miért vonz? Mert a jó sajátja,
Míg bűne a koré, mely szülte őt."

BKK Információk

Hírlevél

Add meg az E-mail címed, majd kattints a feliratkozás vagy leiratkozás gombra.


kilenc mínusz öt = (Írja be számmal a művelet eredményét!)


Feliratkoztak: 307
WP2Social Auto Publish Powered By : XYZScripts.com