Az oldal akadálymentesített
Hobby rádió – a Hang-adó

Az adatkezelési tájékoztató elolvastam és nyilatkozom arról, hogy annak megfelelő jogosultsággal (Ha nem jelenik meg a lejátszó, frissítse a képernyőolvasóval a képernyőt - JAWS+ESC)

Lejátszás

Rádió hallgatása
Hallgatás Media Player-el

Rádiónk a T-home támogatásával a Web-rádió (pdf) alkalmazásával is hallható.


Ez hallható a rádióban:
Kultur bár - a főpincér: Kálmán (a szombati adás ismétlése)

Hallgatók száma: 3

Híreink a JAWS képenyrőolvasóhoz készített Kutatási modul segítségével is olvashatóak!

Az MVGYOSZ vezetése az elmarasztalt gyógyszergyártók mellett?
- 2009. május 14. 16:16 - 3347 megtekintés

Első körben a Vakok és Gyengénlátók Közép-magyarországi Regionális Egyesületének (VGYKE) adott igazat az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) több olyan eljárásban, melyet a Fodor Ágnes vezette egyesület gyógyszergyártók és forgalmazók ellen indított a látássérültek számára olvasható pontírásos betegtájékoztatók átadásáért. Gyógyszerenként 100-100 példányban szerették volna megkapni a VGYKE munkatársai a pontírásos betegtájékoztatókat, plusz kérték az elektronikus formátumú szöveget is. Mivel 2008 elején egyes gyógyszerforgalmazók nem tettek eleget a VGYKE kérésének, a szervezet az EBH-hoz fordult.

A kérdéssel foglalkozott a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének (MVGYOSZ) elnöksége is 2008 februári ülésén. Az akkori tanácskozásról a következők jelentek meg az MVGYOSZ-ről cenzúra nélkül című blogon: “Dr. Szőke László az elnökségi ülésen elmondta, több gyógyszerforgalmazó fordult az országos szövetséghez azzal a kérdéssel, az MVGYOSZ hivatalos álláspontjának tekinthető-e a Fodor Ágnesék által számukra kiküldött “arrogáns” levél, melyben a VGYKE a Braille betegtájékoztatók a hazánkban hatályos jogszabályi környezet alapján történő átadását kérte. Dr. Szőke nem tett mást, mint a gyógyszerforgalmazókhoz eljuttatta az országos elnökség egy 2006 őszi határozatát, melyben a testület állást foglalt a látássérültek számára elérhető gyógyszeres tájékoztatókról. Többen felvetették azt is, hogy valójában nem a gyógyszeres tájékoztatókról vagy a látássérültek információhoz jutásáról szól a jelenlegi vita, hanem a pénzről. Ki nyújthassa a szolgáltatást, ki keressen rajta. Németh Orsolya szerint az MVGYOSZ azért nem támogatja a VGYKE-t, mert nem az országos szervezetnek jutott az üzlet. Dr. Tóka László úgy vélte, az MVGYOSZ-nek kellene keresni a lehetőségen. Miért, ha nem az országos szövetség dolgozik vele? – tette fel a kérdést Németh Orsolya. Ráadásul az esetleges hasznot nonprofit szervezetként kizárólag a látássérültek érdekében lehet felhasználni – tette hozzá. Szabó Tiborné szerint nem kellene forszírozni a Braille tájékoztatók készítését: a legtöbb vak úgy sem egyedül szedi be a gyógyszert, többségük a Braille írást nem ismeri. Dr. Földi János azzal válaszolt, a tagok száma és a könyvtárlátogatók arányának összevetése alapján e logikát követve be kellene zárni a központban működő Braille-könyvtárat is. Dr. Nagy Sándor véleménye szerint az orvos és a gyógyszerész úgyis tájékoztatja a vak gyógyszerfogyasztót a számára fontos információkról. Dr. Földi János szerint nem életszerű, hogy egy beteg az 5-hatféle gyógyszer jellemzőit egy elmondás alapján megjegyezze. Végül a 2006 novemberi határozatot, melynek indokolásában valóban szerepelt, hogy elsődlegesen az elektronikus hozzáférést kell biztosítani az elnökség módosította akként, hogy az internetes és telefonos hozzáférés megvalósult, az országban több helyen elérhető a Braille betegtájékoztató is. Igaz, másfél éve már szerepelt a határozatban, hogy az MVGYOSZ honlapjára ki kell tenni a gyógyszerekkel kapcsolatos betegtájékoztatókhoz vezető linket. A jelenlévő Kroll Zsuzsanna érdekvédelmi vezető elmondása szerint tavaly ősszel, tehát a határozatot követő nagyjából egy év elteltével kikerült a www.drinfo.hu a szervezet honlapjára. Ezt mára a www.gyogyszervonal.hu linkre cserélték. Hogy azonban ez hol van konkrétan a honlapon, arról Kroll Zsuzsának nincsenek információi. Jelenleg az MVGYOSZ és a VGYKE is kérésre 24 órán belül eljuttatja a pontírásos betegtájékoztatót az érdeklődőknek. A tájékoztatók nyomtatására a Vakok és Gyengénlátók Szabolcs-Szatmár-megyei Egyesülete és a győri tagegyesület is képes.” Az MVGYOSZ vezetése tavaly év elején sajtóközleményt adott ki, melyben egyértelművé tette, nem ért egyet a VGYKE álláspontjával: „A VGYKE saját kezdeményezésének adott sajtónyilvánosságot, ez azonban nem azonos az Országos Szövetség hivatalos álláspontjával. Az MVGYOSZ Országos Elnöksége ugyanis nem ért egyet a VGYKE hatósági eljárást kérő indítványával. Magyarországon a Braille-írást a látássérülteknek csak meglehetősen kis hányada ismeri. Nem lenne tehát feltétlenül szükségszerű minden gyógyszerhez mellékelni az egyébként jelentős költség kihatással járó pontírású használati utasítást. A gyógyszerekről szóló tájékoztatók egyébként is több formában, elektronikus úton és telefonon is megismerhetőek. Az Országos Szövetség honlapján már a tavalyi évben egy külön linket hoztunk létre, melynek révén a betegtájékoztatók elektronikus formában hozzáférhetőek….” Szintén akkori esemény, hogy Dr. Szőkét Fodor Ágnes az ügyben tanúsított magatartása miatt megkísérelte az MVGYOSZ-en belül etikai eljárás alá vonni. Dr. Szőke azonban az országos szövetség akkor hatályos etikai szabályzata alapján nem volt eljárás alá vonható, ezért nem került mérlegelés alá, követett-e el etikai vétséget a VGYKE ellen. Az EBH által közzétett határozathoz kapcsolódó indokolásból kiderül, a gyógyszergyártó cégek felhasználták az MVGYOSZ 2008 elején közreadott sajtóközleményét a VGYKE elleni védekezésükben: “Az Eljárás alá vont védekezéséhez becsatolta az MVGYOSZ 2008. március 14-i közleményét, mely szerint a látási fogyatékosságuk miatt támogatásban vagy járadékban részesülők száma 45.000 fő, akiknek 60%-a 65 éven felüli, így a Braille-írás olvasására, elsajátítására képtelen. A közlemény rögzíti, hogy „A probléma teljes körű megoldását jelenti számunkra, ha a gyógyszerforgalmazó cégek a betegtájékoztatókat elektronikus formában rendelkezésre bocsátják. Az elektronikus változatból ugyanis igény szerint az Országos Szövetség illetve a tagegyesületek ezt pontírású és nagybetűs formátumban is kinyomtatják a látássérültek részére”. Az MVGYOSZ közleményében rögzítette azt is, hogy „természetesen szövetségünk is fontosnak tartja a Braille-írású betegtájékoztatók rendelkezésre bocsátását, ám ez az igény a fentiekből következően nem a súlyosan látássérültek teljes körére vonatkozóan merül fel”, továbbá, hogy álláspontjuk szerint „az info-kommunikációs akadálymentesítésnek mindig a problémához mért leghatékonyabb módját kell megtalálni”, „ez vonatkozik a betegtájékoztatók rendelkezésre bocsátására is”.” A gyógyszercégek egyike nem érte be az MVGYOSZ sajtóközleményével, indítványozta Dr. Szőke László elnök személyes meghallgatását is, aki eleget tett a kérésnek: “Az Eljárás alá vont indítványozta S., a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (továbbiakban: MVGYOSZ) elnökének tanúkénti meghallgatását. A tanú a 2008. július 9-én tartott tárgyaláson előadta, hogy szövetségüknek elegendő, ha az érintett gyógyszergyártók és -forgalmazók elektronikus formában rendelkezésükre bocsátják a betegtájékoztatókat, ők ugyanis az ilyen irányú megkeresés esetében az érintett látássérült rendelkezésére tudják bocsátani a Braille-írású, illetve nagybetűs változatot. Erről és az Elnökség kapcsolódó határozatáról azokat a cégeket tájékoztatta, akikkel korábban kapcsolatban álltak, illetve akik az üggyel kapcsolatban megkeresték. Levele végén azért kérte a forgalmazókat az elektronikus formátumú betegtájékoztatók megküldésére, mivel konkrét igény esetén azt ki tudják Braille-formátumban nyomtatni. A tanú előadta, hogy Kérelmező tagegyesülete, álláspontja szerint a Kérelmezőnek egyeztetnie kellett volna velük a megkeresések kiküldése előtt. A tanú előadta, hogy két fő kérte tőlük a betegtájékoztatók Braille-formátumban történő rendelkezésre bocsátását. Konkrétan nem érkezett igény egyéb formátumú betegtájékoztatókra, viszont a tagság részéről olyan visszajelzéseket hallott, hogy sokkal jobban használható számukra a telefonos bemondás alapján történő tájékoztatás, ez ugyanis mindenki számára hozzáférhető, azok számára is, akik a Braille-írást már nem tudják megtanulni. Hangsúlyozta a tanú, hogy a szövetség is fontosnak tartja a Braille-betegtájékoztatók rendelkezésre bocsátását, de csak olyan nagyságrendben, amelyre vonatkozóan a látássérültek konkrét igényt terjesztenek elő.” Az EBH az eljárások eredményeként több ízben elmarasztalta a gyógyszergyártó cégeket és például a következő határozatot hozta: “A Hatóság megállapítja, hogy a Sandoz Hungária Kft. megsértette az egyenlő bánásmód követelményét Kérelmezővel szemben. A Hatóság elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését a határozat kézhezvételétől számított 90 napon belül oly módon, hogy az Eljárás alá vont az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek címkéjéről és betegtájékoztatójáról szóló 30/2005. (VIII. 2.) EüM rendelet 3.§ (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a Kérelmezővel folytatott egyeztetést követően bocsássa Kérelmező rendelkezésére a betegtájékoztatókat mindkét fél által kölcsönösen elfogadott mennyiségben és formában. A Hatóság megtiltja a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását és elrendeli a jogsértést megállapító jogerős és végrehajtható határozatának 90 napra történő nyilvános közzétételét a www.egyenlobanasmod.hu című honlapján.” Ugyanilyen határozat született még a TEVA Gyógyszergyár Zrt. esetében is. A határozatok ellen a gyógyszergyárak fellebbeztek. Ilyen esetben az EBH az alperes, neki kell a bíróság előtt megvédeni saját határozatát. A gyógyszergyártók kérték a határozat végrehajtásának felfüggesztését is, ezt azonban a bíróság elutasította. T. Péter

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*


4 - három =

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Oldalsáv

Keresés az oldalon

Keresés

Facebook oldalunk

Mai műsor

  • 6:00: Jóreggelt! - reggeli információs műsor két órában.
  • 8:00: Mentők, rendőrök, tűzoltók - a T-Rádió műsora
  • 9:00: Ráhel Klub - Madarasi Mónika műsora
  • 10:00: - Molnár Szabolcs magyar zenei műsora két órában - vendégekkel
    A Halgass Hazait című műsor hétről hétre ismert és kevésbé ismert magyar előadókat mutat be jó hangvételű, kötetlen beszélgetések formájában.
  • 12:00: Déli hírösszefoglaló -
  • 13:00: Délután - benne: interjúk, riportok, tudósítások kulturális, szociális és közéleti eseményekről.
  • 14:00: - aki a kultúrát három órán keresztül szervírozza: Kálmán a főpincér.
    (A szombati műsor ismétlése)
    A műsorban a hazai- és a világirodalom hangzó gyöngyszemei továbbá a humor- illetve a szatíra nagyjainak művei kerülnek bemutatásra. A műsor minden korosztálynak szól, fiatalnak, és a nosztalgiázni vágyó generációnak egyaránt.
    Cél: egy kellemes délutáni szórakoztató pihentetés. Egy olyan műsor, ahol minden korosztály jól érezheti magát a kultúra időnként szövevényes útvesztőjében. Ha játékos a kedvem, még rejtvényt is adok fel, s rendszeresen jelentkezik a kulturkáló c. rovat is, melyben kritika, programajánló, és interjúk hangoznak el. Aki ebbe a bárba betéved, csak a kultúrától részegülhet meg.

    Kultúrbár - szombaton 14-17 óra között.
    A főpincér: Kálmán
  • 17:00: Nekem 80 - zenék a 80-as évekből
  • 18:00: Esti hírösszefoglaló - Benne: a nap idézete, névnap köszöntő, évforduló naptár, sport.
  • 19:00: Vers, esti mese, kabaré, a nap érdekessége (riport, interjú, tudósítás), esti ka -
  • 20:00: Mentők, rendőrök, tűzoltók - a T-Rádió műsora
  • 21:00: Ráhel Klub - Madarasi Mónika műsora
  • 22:00: - Molnár Szabolcs magyar zenei műsora vendégekkel
    A Halgass Hazait című műsor hétről hétre ismert és kevésbé ismert magyar előadókat mutat be jó hangvételű, kötetlen beszélgetések formájában.

Login

Regisztráció| Elfelejtette jelszavát?

Mai napi információk

Ma 2019. november 21. csütörtök, Olivér napja van.
Az év 47. hete és 325. napja.
Holnap Cecília napja lesz.

1835. Megépült az első Dunagőzhajózási Társaság óbudai téli kikötője és hajógyára.


1926. Közép-Európában elsőként nyitottak meg műjégpályát a budapesti Városligetben.


Csorba Győző /

Őriznek

Nagyapáim alig dédapáim sehogy
nevüket is lassú elmélkedéssel
de talán ha a napba nézek:
szemem hunyorgása s a nőkre:
az az áramütés talán
vagy a víz és a csönd szerelme
-akármi és akárhogyan:
a világ nem szokhat le róluk
létezésemmel kényszerítem
s folyton lazítva könnyedebben
hiszen gyarapszik a csapat
s ha kiállok s mindent viszek
rólam se szokhat a világ le
maradnak akik kényszerítik
nem a nevemre-nem-sok-érő
nem a híremre - az se többet
hunyorgásomra ha a napba nézek
amaz áramütésre ha a nőkre
a csönd szerelmére meg a vizére
akármire s akárhogyan
de őriznek hogy meg ne haljak

Hírlevél

Add meg az E-mail címed, majd kattints a feliratkozás vagy leiratkozás gombra.


egy mínusz három = (Írja be számmal a művelet eredményét!)


Feliratkoztak: 300