Az MVGYOSZ vezetése az elmarasztalt gyógyszergyártók mellett?

Beküldve ide: Látássérültek | 0

Első körben a Vakok és Gyengénlátók Közép-magyarországi Regionális Egyesületének (VGYKE) adott igazat az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) több olyan eljárásban, melyet a Fodor Ágnes vezette egyesület gyógyszergyártók és forgalmazók ellen indított a látássérültek számára olvasható pontírásos betegtájékoztatók átadásáért. Gyógyszerenként 100-100 példányban szerették volna megkapni a VGYKE munkatársai a pontírásos betegtájékoztatókat, plusz kérték az elektronikus formátumú szöveget is. Mivel 2008 elején egyes gyógyszerforgalmazók nem tettek eleget a VGYKE kérésének, a szervezet az EBH-hoz fordult.

A kérdéssel foglalkozott a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének (MVGYOSZ) elnöksége is 2008 februári ülésén. Az akkori tanácskozásról a következők jelentek meg az MVGYOSZ-ről cenzúra nélkül című blogon: “Dr. Szőke László az elnökségi ülésen elmondta, több gyógyszerforgalmazó fordult az országos szövetséghez azzal a kérdéssel, az MVGYOSZ hivatalos álláspontjának tekinthető-e a Fodor Ágnesék által számukra kiküldött “arrogáns” levél, melyben a VGYKE a Braille betegtájékoztatók a hazánkban hatályos jogszabályi környezet alapján történő átadását kérte. Dr. Szőke nem tett mást, mint a gyógyszerforgalmazókhoz eljuttatta az országos elnökség egy 2006 őszi határozatát, melyben a testület állást foglalt a látássérültek számára elérhető gyógyszeres tájékoztatókról. Többen felvetették azt is, hogy valójában nem a gyógyszeres tájékoztatókról vagy a látássérültek információhoz jutásáról szól a jelenlegi vita, hanem a pénzről. Ki nyújthassa a szolgáltatást, ki keressen rajta. Németh Orsolya szerint az MVGYOSZ azért nem támogatja a VGYKE-t, mert nem az országos szervezetnek jutott az üzlet. Dr. Tóka László úgy vélte, az MVGYOSZ-nek kellene keresni a lehetőségen. Miért, ha nem az országos szövetség dolgozik vele? – tette fel a kérdést Németh Orsolya. Ráadásul az esetleges hasznot nonprofit szervezetként kizárólag a látássérültek érdekében lehet felhasználni – tette hozzá. Szabó Tiborné szerint nem kellene forszírozni a Braille tájékoztatók készítését: a legtöbb vak úgy sem egyedül szedi be a gyógyszert, többségük a Braille írást nem ismeri. Dr. Földi János azzal válaszolt, a tagok száma és a könyvtárlátogatók arányának összevetése alapján e logikát követve be kellene zárni a központban működő Braille-könyvtárat is. Dr. Nagy Sándor véleménye szerint az orvos és a gyógyszerész úgyis tájékoztatja a vak gyógyszerfogyasztót a számára fontos információkról. Dr. Földi János szerint nem életszerű, hogy egy beteg az 5-hatféle gyógyszer jellemzőit egy elmondás alapján megjegyezze. Végül a 2006 novemberi határozatot, melynek indokolásában valóban szerepelt, hogy elsődlegesen az elektronikus hozzáférést kell biztosítani az elnökség módosította akként, hogy az internetes és telefonos hozzáférés megvalósult, az országban több helyen elérhető a Braille betegtájékoztató is. Igaz, másfél éve már szerepelt a határozatban, hogy az MVGYOSZ honlapjára ki kell tenni a gyógyszerekkel kapcsolatos betegtájékoztatókhoz vezető linket. A jelenlévő Kroll Zsuzsanna érdekvédelmi vezető elmondása szerint tavaly ősszel, tehát a határozatot követő nagyjából egy év elteltével kikerült a www.drinfo.hu a szervezet honlapjára. Ezt mára a www.gyogyszervonal.hu linkre cserélték. Hogy azonban ez hol van konkrétan a honlapon, arról Kroll Zsuzsának nincsenek információi. Jelenleg az MVGYOSZ és a VGYKE is kérésre 24 órán belül eljuttatja a pontírásos betegtájékoztatót az érdeklődőknek. A tájékoztatók nyomtatására a Vakok és Gyengénlátók Szabolcs-Szatmár-megyei Egyesülete és a győri tagegyesület is képes.” Az MVGYOSZ vezetése tavaly év elején sajtóközleményt adott ki, melyben egyértelművé tette, nem ért egyet a VGYKE álláspontjával: „A VGYKE saját kezdeményezésének adott sajtónyilvánosságot, ez azonban nem azonos az Országos Szövetség hivatalos álláspontjával. Az MVGYOSZ Országos Elnöksége ugyanis nem ért egyet a VGYKE hatósági eljárást kérő indítványával. Magyarországon a Braille-írást a látássérülteknek csak meglehetősen kis hányada ismeri. Nem lenne tehát feltétlenül szükségszerű minden gyógyszerhez mellékelni az egyébként jelentős költség kihatással járó pontírású használati utasítást. A gyógyszerekről szóló tájékoztatók egyébként is több formában, elektronikus úton és telefonon is megismerhetőek. Az Országos Szövetség honlapján már a tavalyi évben egy külön linket hoztunk létre, melynek révén a betegtájékoztatók elektronikus formában hozzáférhetőek….” Szintén akkori esemény, hogy Dr. Szőkét Fodor Ágnes az ügyben tanúsított magatartása miatt megkísérelte az MVGYOSZ-en belül etikai eljárás alá vonni. Dr. Szőke azonban az országos szövetség akkor hatályos etikai szabályzata alapján nem volt eljárás alá vonható, ezért nem került mérlegelés alá, követett-e el etikai vétséget a VGYKE ellen. Az EBH által közzétett határozathoz kapcsolódó indokolásból kiderül, a gyógyszergyártó cégek felhasználták az MVGYOSZ 2008 elején közreadott sajtóközleményét a VGYKE elleni védekezésükben: “Az Eljárás alá vont védekezéséhez becsatolta az MVGYOSZ 2008. március 14-i közleményét, mely szerint a látási fogyatékosságuk miatt támogatásban vagy járadékban részesülők száma 45.000 fő, akiknek 60%-a 65 éven felüli, így a Braille-írás olvasására, elsajátítására képtelen. A közlemény rögzíti, hogy „A probléma teljes körű megoldását jelenti számunkra, ha a gyógyszerforgalmazó cégek a betegtájékoztatókat elektronikus formában rendelkezésre bocsátják. Az elektronikus változatból ugyanis igény szerint az Országos Szövetség illetve a tagegyesületek ezt pontírású és nagybetűs formátumban is kinyomtatják a látássérültek részére”. Az MVGYOSZ közleményében rögzítette azt is, hogy „természetesen szövetségünk is fontosnak tartja a Braille-írású betegtájékoztatók rendelkezésre bocsátását, ám ez az igény a fentiekből következően nem a súlyosan látássérültek teljes körére vonatkozóan merül fel”, továbbá, hogy álláspontjuk szerint „az info-kommunikációs akadálymentesítésnek mindig a problémához mért leghatékonyabb módját kell megtalálni”, „ez vonatkozik a betegtájékoztatók rendelkezésre bocsátására is”.” A gyógyszercégek egyike nem érte be az MVGYOSZ sajtóközleményével, indítványozta Dr. Szőke László elnök személyes meghallgatását is, aki eleget tett a kérésnek: “Az Eljárás alá vont indítványozta S., a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (továbbiakban: MVGYOSZ) elnökének tanúkénti meghallgatását. A tanú a 2008. július 9-én tartott tárgyaláson előadta, hogy szövetségüknek elegendő, ha az érintett gyógyszergyártók és -forgalmazók elektronikus formában rendelkezésükre bocsátják a betegtájékoztatókat, ők ugyanis az ilyen irányú megkeresés esetében az érintett látássérült rendelkezésére tudják bocsátani a Braille-írású, illetve nagybetűs változatot. Erről és az Elnökség kapcsolódó határozatáról azokat a cégeket tájékoztatta, akikkel korábban kapcsolatban álltak, illetve akik az üggyel kapcsolatban megkeresték. Levele végén azért kérte a forgalmazókat az elektronikus formátumú betegtájékoztatók megküldésére, mivel konkrét igény esetén azt ki tudják Braille-formátumban nyomtatni. A tanú előadta, hogy Kérelmező tagegyesülete, álláspontja szerint a Kérelmezőnek egyeztetnie kellett volna velük a megkeresések kiküldése előtt. A tanú előadta, hogy két fő kérte tőlük a betegtájékoztatók Braille-formátumban történő rendelkezésre bocsátását. Konkrétan nem érkezett igény egyéb formátumú betegtájékoztatókra, viszont a tagság részéről olyan visszajelzéseket hallott, hogy sokkal jobban használható számukra a telefonos bemondás alapján történő tájékoztatás, ez ugyanis mindenki számára hozzáférhető, azok számára is, akik a Braille-írást már nem tudják megtanulni. Hangsúlyozta a tanú, hogy a szövetség is fontosnak tartja a Braille-betegtájékoztatók rendelkezésre bocsátását, de csak olyan nagyságrendben, amelyre vonatkozóan a látássérültek konkrét igényt terjesztenek elő.” Az EBH az eljárások eredményeként több ízben elmarasztalta a gyógyszergyártó cégeket és például a következő határozatot hozta: “A Hatóság megállapítja, hogy a Sandoz Hungária Kft. megsértette az egyenlő bánásmód követelményét Kérelmezővel szemben. A Hatóság elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését a határozat kézhezvételétől számított 90 napon belül oly módon, hogy az Eljárás alá vont az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek címkéjéről és betegtájékoztatójáról szóló 30/2005. (VIII. 2.) EüM rendelet 3.§ (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a Kérelmezővel folytatott egyeztetést követően bocsássa Kérelmező rendelkezésére a betegtájékoztatókat mindkét fél által kölcsönösen elfogadott mennyiségben és formában. A Hatóság megtiltja a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását és elrendeli a jogsértést megállapító jogerős és végrehajtható határozatának 90 napra történő nyilvános közzétételét a www.egyenlobanasmod.hu című honlapján.” Ugyanilyen határozat született még a TEVA Gyógyszergyár Zrt. esetében is. A határozatok ellen a gyógyszergyárak fellebbeztek. Ilyen esetben az EBH az alperes, neki kell a bíróság előtt megvédeni saját határozatát. A gyógyszergyártók kérték a határozat végrehajtásának felfüggesztését is, ezt azonban a bíróság elutasította. T. Péter

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


* 6 = harminc

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..