Az oldal akadálymentesített
Hobby rádió – a Hang-adó

Rádió hallgatása

Az adatkezelési tájékoztató elolvastam és nyilatkozom arról, hogy annak megfelelő jogosultsággal

Lejátszás

Rádió hallgatása
Hallgatás Media Player-el

Android-os alkalmazás (Készítette: Benkő Dániel)
Rádiónk a T-home támogatásával a Web-rádió (pdf) alkalmazásával is hallható.


Ez hallható a rádióban:
Nagy generáció - legnagyobbak a 70-80-as évekből

Hallgatók száma: 8

Egy új világban

- 2020. november 20. 17:52 - 61 megtekintés

Hetven éve költöztek Beloiannisz faluba az első lakók, akik mind görög polgárháborús menekültek voltak. Az akkori kommunista magyar vezetés a Szovjetunió csatlósaként zokszó nélkül részt vett a görög kommunisták 1948-ban indult akciójában. Hogy lehet ilyen névvel élni? – kérdezték olykor Vlahosz Haralambosztól a játszótársai az 1950-es évek Magyarországán. Nagyon jól! – feleli magabiztosan sok évtized […]

Hetven éve költöztek Beloiannisz faluba az első lakók, akik mind görög polgárháborús menekültek voltak. Az akkori kommunista magyar vezetés a Szovjetunió csatlósaként zokszó nélkül részt vett a görög kommunisták 1948-ban indult akciójában.

Hogy lehet ilyen névvel élni? – kérdezték olykor Vlahosz Haralambosztól a játszótársai az 1950-es évek Magyarországán. Nagyon jól! – feleli magabiztosan sok évtized távolából a ma már a nyolcvanas éveit taposó egykori háborús görög menekült. 1948-ban, kilencévesen érkezett több ezer sors­társával, felnőttek kísérete nélkül, egy észak-görögországi hegyvidéki faluból.

Mindannyian az 1943 és 1949 közötti polgárháború elől menekültek. Ennek gyökerei a második világháborúig nyúltak vissza, amikor több ellenállási mozgalom szerveződött Görögországban a német megszállók ellen. Közülük az első számú a kommunista párt befolyása alatt álló, de leginkább antifasiszta NemGörög menekült gyerekek érkezése 1948 áprilisában. Úttalan utakonzeti Felszabadító Front (EAM) és katonai szárnya, a Görög Népi Felszabadító Hadsereg (ELAS) volt. A nyugati szövetségesek kezdetben bőkezűen támogatták őket, ám 1943-tól a britek egyre gyanakvóbban figyelték, ahogy az ELAS szedett-vedett gerillatömörülésből konvencionális hadsereggé válik, és tartva a háború utáni kommunista hatalomátvételtől, inkább a rivális csoportokat kezdték finanszírozni. Mindez fegyveres konfliktushoz vezetett az EAM-ELAS és a kisebb ellenállási szervezetek között, amiből az előbbi került ki győztesen, az utóbbiak nagy részét megsemmisítve vagy magába olvasztva.
évtizedeken keresztül éltek „ideig­lenesen” Magyarországon, ám sokan végül itt eresztettek gyökeret

1944 nyarára megindult a német csapatok visszavonulása, a görög vidék nagy részét a partizánok ellenőrizték, októberben pedig a britek Athénba is bevonultak. Rájuk a lakosság legnagyobb része felszabadítóként tekintett, ám egyes kommunista vezetők nem bíztak bennük, ezért december 1-jére tüntetést szerveztek Athén belvárosába. A ma is hasonló megmozdulások színteréül szolgáló Szintagma téren a rendőrség a 200 ezres tömegbe lőtt, huszonnyolcan meghaltak, több százan megsebesültek, a következő napokban pedig szabályos háború robbant ki az EAM-ELAS és a brit hadsereg támogatta kormánycsapatok között a főváros utcáin. Egy ideig a kommunisták ellenőrizték Athén nagy részét, ám a megérkező brit erősítés fordított a helyzeten, és január elejére az ellenállók vesztettek.

Fővárosi kudarca ellenére az ELAS tovább élt, és országszerte vérontásba kezdett. Harcosai szabályosan vadásztak azokra, akik a kormányt támogatták, előfordult, hogy több száz embert végeztek ki, mert nem voltak kommunisták. Önkényes akasztások, lefejezések jellemezték ezt az időszakot. Válaszul az antikommunista bandák kommunistának mondott civileken álltak bosszút; falvakat rohantak le, amelyekről úgy tudták, segítséget nyújtottak a partizánoknak. A kegyetlenkedésekben több mint ezren haltak meg 1945–1946-ban, még többeket megkínoztak.

A Szovjetunió és a Nyugat közötti viszony megromlásával az addig békés megoldásokat hirdető Görög Kommunista Párt (KKE) is militánsabb üzemmódra váltott: 1946-ban újra fegyveres harcot hirdetett a „monarchofasiszták” ellen. Korábban Jugoszláviába és Albániába menekült veterán partizánok kezdtek el az északi hegyvidéken keresztül az országba visszaszivárogni. Akkor már a kegyetlenkedései miatt hivatalosan feloszlatott ELAS helyett annak utódjába, a Görög Demokratikus Hadseregbe (DSE) tömörültek, amelyet a korabeli magyar sajtó által is körülrajongott korábbi ELAS-katona, Markosz Vafiadisz, azaz „Markosz tábornok” vezetett. A polgárháború 1947-re teljesedett ki, a DSE 1948-ban érte el befolyása csúcsát. Mintegy 20 ezer harcossal és ennél jóval több szimpatizánssal számolhatott, mindenhol voltak informátorai. Akkoriban például a Peloponnészosz félsziget 70 százalékát tartotta az ellenőrzése alatt.

A görög kormány és nyugati támogatói már 1948-ban offenzívát indítottak a hegyekbe, s óriási veszteségeket okoztak a kommunistáknak. Akkor indult meg – mindkét oldalon – a gyerekek kimenekítése. A kommunista párt akkori vezetője, Nikosz Zahariadisz személyesen Sztálinnal egyeztetett erről, de az érintett országok, köztük Magyarország illetékesei is folyamatosan konzultáltak. Ennek terepe a kezdetben Belgrádban, majd Tito és Sztálin viszonyának megromlása után Bukarestben székelő Kominform volt. E város lett az emigrációba kényszerült KKE székhelye is. A görög kommunisták nagyjából 24 ezer 4–14 éves kiskorút szállíttattak a keleti blokk országaiba, Friderika királyné kezdeményezésére pedig több mint 25 ezer gyermek került a külön erre a célra létesített, jellemzően belföldi táborokba, a „gyerekvárosokba”.

A menekültek barlangról barlangra bujkálva, gyalog, tehervonaton vagy teherhajók rakterében – a tengert korábban soha nem látott falusiak tengeribetegen, egész Európát megkerülve, Lengyelországon keresztül – jutottak el a fogadó országokba. Magyarországra körülbelül egy hónapos út vezetett, amelynek utolsó része általában a Belgrád–Budapest vonatozás volt. Vlahosz számára az első év a budapesti Mátyás laktanyában telt. „Kevésbé voltunk szomorúak, ha játszottunk, de az már látszott, hogy hosszú ideig nem fogunk hazamenni. Amikor valaki megszökött, visszahozták. Előfordult, hogy a 14 évesnél idősebbeket elvitték. Harcolni mentek. Volt olyan lány, aki visszajutott Görögországba, a tüzérséghez került, és meg is halt” – emlékszik vissza a napokban megjelenő, Trauma és megnyugvás című, a Görög Intézet által kiadandó kötethez készült beszélgetésben Vlahosz. Kezdetben laktanyákba, majd gyermekotthonokba osztották el a menekült gyerekeket, akik elkezdtek iskolába járni, magyarul tanulni, beilleszkedni.

1954-ben volt egy nagyobb szabású családegyesítés, amikor sok testvér, szülő és házastárs találhatott egymásra, mások számára viszont kiderült, hogy már soha nem láthatják a szeretteiket. És jövőre Görögországban! – ezzel az üdvözléssel koccintottak minden szilveszterkor a beloiannisziak. Folyamatosan a hazatérésre készültek, évtizedeken keresztül éltek „ideiglenesen” Magyarországon, ám éppen ezért sokan végül itt eresztettek gyökeret, alapítottak családot, élték le az életüket.

Noha a polgárháború – a DSE totális vereségével – már 1949-ben véget ért, a harcok romba döntötték Görögországot, évtizedekre kettészakították a társadalmat, amelynek mindkét fele velejéig gonosznak látta a másikat. Csaknem százezer embert zártak börtönbe, végeztek ki vagy száműztek, tömegek emigráltak. Az 1960-as évekre a politikai merényletek szintjéig mélyült a megosztottság, mígnem a bizonytalanságot kihasználva a hadsereg egyes jobboldali tisztjei puccsot hajtottak végre. Ezzel megkezdődött az 1974-ig tartó „ezredesek diktatúrája”. A katonai junta összeomlása és a monarchia eltörlése után Konsztantinosz Karamanlisz kormánya új alkotmányt írt, amely garantálta a politikai és állampolgári szabadságjogokat, valamint a szabad választásokat. Akkor minden külföldre szakadt görög hazatérhetett volna. Csakhogy sokuknak akkorra már máshol volt a haza.

 

Görögfalva

A gyermekek 1948-ban, több hullámban érkeztek Magyarországra, összesen mintegy háromezren. 1949-ben pedig további nagyjából négyezer, mindenféle korú politikai menekült. A nehézségek és a nélkülözés ellenére ők többnyire hálásan emlékeznek vissza magyar segítőikre, úgy érzik, a lehetőségekhez képest mindent megkaptak. A lehetőségek persze meglehetősen szűkösek voltak Rákosi Magyarországán. 1950 tavaszán megkezdődött azonban a később a görög kommunista mozgalom egyik vezéralakjáról, Nikosz Beloianniszról elnevezett Fejér megyei Görögfalva építkezése, és ősszel ezernél is többen odaköltözhettek. (A csúcs 1952-ben volt 1850 lakossal, 1954-ben aztán a családegyesítés révén több mint nyolcszázan elmentek.) Mellesleg Göncz Árpád is dolgozott ott földmérőként.

Szintén 1950-ben döntöttek az iparban foglalkoztatható 1500 – a családtagokkal együtt 1900 – görög menekült elhelyezéséről a Kőbányai Dohánygyár budapesti telepén. Tíz-húsz négyzetméteres szobákban akár több család is élt összezsúfolva. A konyha közös volt, a vécé, a fürdőszoba a folyosó végén. Külön épületben szállásolták el az egyedülállókat.

Eredetileg nagyjából 1700 mezőgazdasági dolgozó lakóhelyeként négyszáz lakóház felépítését tervezték Beloianniszban. Természetesnek vették, hogy a menekültek is részt vegyenek az építkezésben. „Azt gondolhatnánk, hogy az ideiglenesség érzése és az, hogy a lakók sokfelől, 260 településről érkeztek, nehezítette, hogy a falu közösséggé váljon, ám az egymásrautaltság összehozta az embereket” – mondta a HVG-nek Vlahopulosz Ziszisz, a falu egykori polgármestere, majd úgy fogalmazott, hogy szerény körülmények között, a kornak megfelelően éltek. „Volt székünk, asztalunk, lavórunk, de akadtak fürdőszobás lakások is. Mindent megkaptunk, egy ideig kis Svájcnak nevezték a falut.” Ő 1951 febrrjában költözött a településre.

A környékbeli magyarokkal kezdetben csak mutogatva beszéltek, még a kirendelt orvossal is, aki aztán a gyermek Vlahopuloszt vette maga mellé tolmácsnak, mert csak ő beszélte a nyelvet. Idővel az iskola is beindult, húsz gyerekkel, őket leginkább ránézésre sorolták be az évfolyamokra, mert nem lehetett pontosan tudni róluk, mikor születtek. Később egyre több lett a magyar tanár és dk. „Még iváncsai gyerekek is jártak az osztályainkba. Az egy hosszúkás falu, az iskola a másik végén volt, s előfordult, hogy a mnk közelebb volt nekik, mint a sajátjuk, ezért átjártak ide” – mesélte Vlahopulosz. „Mi, gyerekek egymás között, amikor a szünetekben játszottunk, verekedtünk, káromkodtunk, csak görögül beszéltünk. Még a hatvanas években is jöttek olyan magyarok, akik most is itt élnek velünk. Van, amelyikük ragyogóan beszél görögül.”

(megjelent: HVG, 2020.11.19.)

A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük. Azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása). Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!
Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*


hat + 9 =

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Reklám

Erikkancs - a digitális újságos

Alko-soft

Jooble

Keresés az oldalon

Facebook oldalunk

Mai műsor

  • 6:00: Jóreggelt! - reggeli információs műsor két órában.
  • 8:00: Fülpiszka - Lőrincz Attila zenei műsora - kizárólag értékes magyar előadókkal, hiszen a tisztánhallás mindenkinek jár!
  • 9:00: - film és zene (filmajánló műsor)
    Hallottál egy filmről, de nem tudod eldönteni, hogy megéri-e megnézni? Tetszik egy film betétdala, de a filmet nem ismered? Akkor jó helyen jársz! Egy órában bemutatunk egy filmet és az abban hallható zenéket. Movie and Music - szombaton 17 órától a Hobby Rádióban.
  • 10:00: Tízórai - Godó Gyurival
  • 12:00: Déli hírösszefoglaló -
  • 13:00: Délután - Benne: interjúk, riportok, tudósítások kulturális, szociális és közéleti eseményekről.
  • 14:00: Zamat - finom falatok a konyhában (két órán keresztül)
  • 16:00: Retikül - női magazin sok csajos hírrel és kevés focival
  • 17:00: - Fodor Tomival
    Tarts velünk a "Mega slágerek világába"! Minden hétköznap 17-20 óra között jelentkezik a Dolce vita Music Show Fodor Tomival a Hobby Rádióban! Tarts Tomival és ő feldobja a délutánod!
  • 18:00: Esti hírösszefoglaló - Benne: a nap idézete, névnap köszöntő, évforduló naptár, sport.
  • 19:00: Vers, esti mese, kabaré, a nap érdekessége (riport, interjú, tudósítás), esti ka -
  • 20:00: Fülpiszka - Lőrincz Attila zenei műsora - kizárólag értékes magyar előadókkal, hiszen a tisztánhallás mindenkinek jár!
  • 21:00: - film és zene (filmajánló műsor)
    Hallottál egy filmről, de nem tudod eldönteni, hogy megéri-e megnézni? Tetszik egy film betétdala, de a filmet nem ismered? Akkor jó helyen jársz! Egy órában bemutatunk egy filmet és az abban hallható zenéket. Movie and Music - szombaton 17 órától a Hobby Rádióban.
  • 22:00: Coctail - Érdekes témák, érdekes emberek - magazin műsor - két órán keresztül

Bejelentkezés

Regisztráció| Elfelejtette jelszavát?

Mai napi információk

Ma 2020. november 25. szerda, Katalin, Katinka napja van.
Ma van a(z) Magyar labdarúgás napja, Hálaadás napja - USA.
Az év 48. hete és 330. napja.
Holnap Virág napja lesz.

1802. Széchényi Ferenc gróf a nemzetnek ajándékozta könyvtárát és gyűjteményeit. Ez képezte a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár alapját.


1953. Londonban a magyar labdarúgó válogatott "az évszázad mérkőzésén" 6:3 arányú győzelmet aratott az angol csapat felett.


Heltai Jenő: Mert dalaimnak...

Mert dalaimnak azt a részét,
Mely túlnyomónak mondható,
-Minek tagadjam gyöngeségem-
Kegyedhez írtam, kis Kató.

És dalaimnak az a része,
Mely túlnyomónak mondható,
Kegyednek semmiképp se tetszett,
Sőt visszatetszett, kis Kató.

Igaz, hogy önt tegezni mertem,
Ami botránynak mondható,
Mert önt csupán magáznom illik,
Vagy kegyedeznem, kis Kató.

De dalaimnak azt a részét,
Mely túlnyomónak mondható,
Mégis szívemből szívhez írtam,
Az ön szívéhez, kis Kató.

Hogy ön hideg maradt s kegyetlen,
Már ez malőrnek mondható,
Ha bánatomban meghalok most,
Magára vessen, kis Kató.

Magára vessen, ha belőlem
Más nem marad meg, kis Kató,
Mint dalaimnak az a része,
Mely túlnyomónak mondható.

BKK Információk

Hírlevél

Add meg az E-mail címed, majd kattints a feliratkozás vagy leiratkozás gombra.


hét plusz kettő = (Írja be számmal a művelet eredményét!)


Feliratkoztak: 307
WP2Social Auto Publish Powered By : XYZScripts.com