Kesztyű, de nem a hideg ellen, hogy a vakok is olvashassanak

Komoly esély van rá, hogy egy Dunaújvároshoz is köthető találmány megváltoztassa több millió vak ember életét a világban. Kedden még lehet szavazni, hogy a Glov­Eye megnyerje a megvalósításhoz szükséges 200 ezer dollárt az induláshoz.

A GlovEye korszakos segítség lehet abban, hogy a látássérültek bármilyen nyomtatott szöveget önállóan el tudjanak olvasni. A fejlesztés két részből áll, egy speciális, Braille-­panellel ellátott kesztyűből és egy alkalmazásból, amely bármilyen, kamerával rendelkező okoseszközön futtatható. A felhasználó a telefonjával beszkenneli a szöveget, majd az ujját egy görgőn húzva tud előre és hátra haladni a szövegben. Az alkalmazás még azt is jelzi, ha nincs az egész oldal a képen. A telefon bluetooth­on keresztül kommunikál a kesztyű mutatóujjához rögzített Braille-cellával, ami az adott betűhöz tartozó Braille-jelet formálja és így a felhasználó az ujjbegyével érezheti azt, lényegében a szükséges módon „szurkálja” az ujját. A kesztyűvel olyan, mintha a látássérült Braille-szöveget olvasna a saját ujjával, miközben igazából a nyomtatott szöveget olvassa, csak egy eszköz segítségével.

A történet akkor kezdődött, amikor Klinkó Krisztián, a GlovEye egyik alapító tagja a villamoson látta, ahogy egy gyengénlátó a telefonjával próbált elolvasni valamit, ami meglehetősen körülményesnek bizonyult. Lefényképezte a feliratot, amit aztán a telefonja felolvasott neki. Addig viszont nem tudott kapaszkodni, no meg a zajban alig hallotta, mit mond a telefon. „Ebből gondoltam, hogy jó lenne egy eszköz, ami egy kesztyűbe tudna jeleket adni, és nem járna ilyen nehézségekkel.” Beneveztek a Microsoft nemzetközi innovációs versenyére, az ImagineCupra, és mivel a versenyre háromfős csapatokat vártak, Fülöp Ádám programozó mellé Zemkó Bogi is csatlakozott, aki a biznisz ügyeiért felelt. Megnyerték a Microsoft innovációs versenyének, az ImagineCupnak a magyar fordulóját, és ezzel kijutottak az amerikai világdöntőbe. Seattle-ben végül 52-ből a legjobb 32-be jutottak. A döntő után átalakult a csapat, Zagyva Dani, aki a magyarországi forduló után lépett be, és Bogi is távozott. Kialakult a mostani felállás: az alapítótagok közül Ádám maradt, aki a fejlesztésért felel, és Szombathelyi Péter segít a programozásban. Krisztián helyére érkezett két hardveres, és itt jön a dunaújvárosi szál: a projektmenedzseri feladatokat Csathó Ábel látja el, Tillinger Zsófi is csatlakozott hozzájuk, mint szóvivő.

Olyan, mintha a látássérült Braille szöveget olvasna a saját ujjával

Kezdettől fogva fontos volt, hogy az eszköz valóban jobbá tegye a vakok és gyengénlátók életét, ezért igyekeztek a lehető legtöbb szervezettel felvenni a kapcsolatot. Egy barátjukon keresztül kerültek kapcsolatba a Baráthegyi Vakvezető és Segítő Kutya Iskolával, aztán idővel sikerült majdnem minden olyan emberrel beszélni Budapesten, aki tud Braille-­írást olvasni. Több mint 100 vakkal tesztelték Magyarországon, és nagyon pozitívak a visszajelzések. „Nagyszerű érzés volt egyedül elolvasni az étlapot” – mondta az ugyancsak dunaújvárosi látássérült, Jovány Barbara, aki egy kávézóban próbálta ki a GlovEye-t. Az önállóságot emelte ki, amit az eszköz nyújthat, így ritkábban kellene segítséget kérni. A GlovEye-t elérhető áron szeretnék majd árulni. Most úgy látják, hogy egy készülék ára 100 ezer forint környékén lesz, de terveikben szerepel, hogy orvosi segédeszközzé minősíttessék. Ha sikerül, akkor társadalombiztosítási támogatással még olcsóbb lehet. Ennek a metódusa országonként eltérő, de úgy tűnik, Amerikában, ahol a látássérültek száma meghaladja a 7 milliót, ez nem fog gondot okozni.

Hasznos a társadalomnak

A világ huszonhét legígéretesebb startupja közé jutott most be a hatfős magyar csapat. A Chivas Regal negyedik alkalommal keresi azokat a vállalkozásokat, amelyek a társadalom számára igazán hasznosak – a Chivas Venture döntőjét május végén Amszterdamban tartják majd, a verseny 200 ezer dolláros össz­díjazású, ez pedig komoly anyagi támogatás lenne az egyelőre befektető nélkül dolgozó magyar csapatnak.

Április 24-ig, tehát ma még bárki szavazhat a döntőbe jutott huszonhét startupra, így rájuk is.

A Braille-írás
A Braille-írás vagy Braille-ábécé egy speciális technikát alkalmazó ábécé, amelyet a francia Louis Braille alkotott meg 1821-ben a vak emberek számára. Segítségével a vakoknak is lehetővé vált az írás és olvasás elsajátítása. A Braille-ban való kézzel íráshoz sorvezetőt és stílust használnak. A betűket hátulról domborítják ki, a betűk tükörképi párja szerint. A vakok nagy része idős korára vesztette el látását, és nem tudta megtanulni a Braille-­írást, így analfabétának számítanak. Ráadásul ebben a korban a tapintás érzékenysége is csökken. A fiatal vakok körében népszerűbbek a beszélő képernyőolvasók. A Braille-­használók eredményesebbek a tanulásban és a munkában is.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .