Legfelülre üzent az ombudsman: mértéket kellene tartani

Beküldve ide: Belföldi hír | 0

Egyre aktívabban kritizálja a kormány tevékenységét Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa. Az MTI-nek nyilatkozó ombudsman ma megüzente a döntéshozóknak: a jogállami mércéhez kell tartaniuk magukat, a jogállamnak nyitnia kell a polgárok felé, az ehhez szükséges polgárbarát jogértelmezés képviselete pedig az ombudsman feladata.

Szabó Máté - MTI/Soós Lajos

Az ombudsman szerint a kormánynak hozzá kellett kezdenie a nagy rendszerek, például az oktatás, az egészségügy vagy a nyugdíj átalakításához. Azonban a jogállam és annak egyes intézményei, így az ombudsman éppen arra hivatott, hogy a nagy átalakításokat, bevezetésük módját az alapjogok mércéjével vizsgálja, például a jogbiztonság, a megfelelő felkészülési idő vagy a szerzett jogok szempontjából.

? Nyilvánvalóan indokoltak azok a nagy horderejű változtatások, amelyek az államélet több területén zajlanak, de a döntéshozóknak mértéket kell tartaniuk – szögezte le Szabó Máté.

A politika az előző kormányok hibái és a nemzetközi elvárások szorításában kénytelen döntéseket hozni. A rokkantnyugdíjazás például a rendszerváltást követő években a munkanélküliség “alternatívájaként” funkcionált, mára azonban vitán felül áll, hogy ez a rendszer már finanszírozhatatlan. A politika, a jogalkotás viszont a fenntartható rendszer kialakítására törekedve sem hagyhatja figyelmen kívül a jogbiztonság követelményeit. Az oktatásban hasonlóképpen elkerülhetetlenek a változások, de egy jogállammal szemben elemi követelmény a kiszámíthatóság és a jogbiztonság. Ennek azonban ellentmond, amikor felkészülési idő nélkül zúdítanak az érintettekre radikálisan új, azonnal életbe lépő szabályozásokat – kritizálta a kormány oktatáspolitikáját Szabó Máté.

Alkotmányos dilemmák

Hozzátette: amikor az ombudsman Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul, valamilyen alapvető jogokkal kapcsolatos dilemmát próbál megragadni, felmutatni, mellyel megítélése szerint foglalkozni kell, mert az állampolgárok ezt igénylik, kérik.

? Az Ab döntése már nem nekem, hanem az állampolgároknak adott válasz – mondta Szabó Máté, arra a kérdésre válaszolva, hogy a taláros testület ombudsmani indítványok alapján meghozott döntései a hivatal munkájának egyfajta értékmérőjét jelentik-e.

Hozzátette: nincsenek minden egyes alkotmánybírósági beadvány esetén meggyőződve a sikerről. Ennek azonban nemcsak az az oka, hogy az Ab összetétele és a rá vonatkozó szabályok jelentősen megváltoztak, határozataiból pedig érezhető, hogy a testületben a korábbi, konszenzusra törekvő döntéshozatali folyamatot felváltotta a megosztottság nyílt felvállalása, de eltérő a két intézmény szerepfelfogása is. Az Ab jó értelemben vett elitista testület, amelyben a jogászság “krémje” próbálja a felvetődő alkotmányos dilemmák eldöntésekor újra és újra megtalálni a jogállam kényes egyensúlyát. Az ombudsman ezzel szemben hivatalból “polgárbarát”, az erős intézményeket a gyengék jogai felől szemléli – elfogult a polgárok iránt.

Az alkotmánybírósági beadványokkal kapcsolatos megnövekvő feladatokkal egyelőre lépést tudott tartani a hivatal. A első félévben mintegy 200 különféle beadvány érkezett magánszemélyektől, civil szervezetektől, melyben Ab-hoz fordulást kezdeményeztek, ebből készült eddig 12 alkotmánybírósági indítvány – mondta Szabó Máté.

Eddig 27-szer kellett az Ab-hez fordulnia

A közjogi berendezkedés megváltozása folytán 2012-től már nem fordulhat bármely állampolgár bármely jogszabály absztrakt normakontrollját kérve az Ab-hoz, erre csupán a parlamenti képviselők egynegyedének, a kormánynak, az államfőnek és az ombudsmannak van lehetősége.

Szabó Máté hivatala idén eddig összesen 27 alkalommal fordult az Ab-hoz, ebből 15 korábbi ombudsmanoktól származó fenntartott indítvány volt, 12 pedig új beadvány. A 15 korábbi indítványból 5-öt elutasított az Ab, 10-ről még nem született döntés.

Az idei 12 indítvány közül egyről döntött az Ab: megsemmisítette a felsőoktatási törvényhez kapcsolódó, hallgatói szerződésekkel kapcsolatos kormányrendeletet, mely szerint az állami finanszírozású helyeken tanulók az oklevél megszerzését követő két évtizeden belül kötelesek itthon ledolgozni tanulmányi idejük kétszeresét. A családvédelmi törvény alkalmazását pedig az alaptörvény adta vadonatúj hatáskörével először élve felfüggesztette az Ab saját, végleges döntésének meghozataláig. Elbírálásra vár még a többi között a köznevelési törvényre és a rokkantsági rendszer átalakítására vonatkozó ombudsmani indítvány.

A jogalkotó ugyanakkor az ombudsman 12 idei alkotmánybírósági beadványa közül 5-re reagált, mielőtt még a taláros testület kialakíthatta volna álláspontját. Ebből 3 esetben, az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinél, a felsőoktatási, illetve a médiatanács összetételére vonatkozó törvénynél már elfogadta a parlament a módosítást, a nemzetiségi törvénynél elkészült a módosító javaslat, a VIII. kerületi önkormányzat ? ahol paradox módon a Fidesz által kinevezett Kocsis Máté hajléktalanügyi megbízott, egyben a kerület polgármestere hajléktalanellenes rendeleteket hozott – pedig megváltoztatta guberálást tiltó rendeletét.

Nem baj, hogy nem fordulhat oda mindenki

Szabó Máté az Ab hatáskörének változása kapcsán leszögezte: nem tekinti érdemi jogkorlátozásnak, hogy az állampolgárok számára szűkült a taláros testülethez való közvetlen fordulás lehetősége, hiszen a korábbi parttalan utólagos normakontroll állampolgári kezdeményezése egyfajta általános panaszfórummá tette az Alkotmánybíróságot. Ehhez képest az új alkotmányos berendezkedésben az ombudsman a társadalmi valósághoz, a konkrét állampolgári igényekhez, a civil szférához közel fogalmazhatja meg a jogállam működésével, az alapjogok érvényesülésével kapcsolatos aggályait a polgárok és a civil szervezetek beadványai alapján az Ab felé.

Adta hírül 168ora.hu és meosz.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


három - = 1

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..