Mindenki háborúja

Beküldve ide: Hallássérült | 0

KITAPINTHATÓ TÁBLA, jelnyelvi kommunikáció – ennyi talán csak a különbség, ha a vakok, a siketek, illetve az épek sakkját hasonlítjuk össze. A világ egyik legősibb játékát mindannyian ugyanúgy élvezzük.

Mindenki háborúja NÉMETH ANDRÁS PÉTER Képe.png

Ül a két gyerek egymással szemben, közöttük sakktábla. Elmélyülten gondolkodnak, végül a kislány lép. Miután áthelyezte a bábut, finoman megfogja ellenfele kezét és ráteszi, hagyva, hogy kitapogassa a pozíciót. Mindketten szenvedélyesen szeretik a sakkot, ám csak egyikük lát. Mindez azonban nem akadályozza meg őket abban, hogy vérre menő küzdelmet folytassanak a győzelemért. Világsakkfesztiválon jártak, a Magyar Nemzeti Galériában. Impozáns környezetben, a legszebb magyar festmények között 2018, október 13-n a játék. Polgár Judit nemzetközi nagymestert, nyolcszoros sakkolimpikont, az esemény fő szervezőjét szimultánjátékban hívta ki tucatnyi játékos. A sakkozók között egyaránt ül idős és fiatal, egyikük magára vonja a tekintetet: Hajnal Csillag. Tizenhárom éves, látássérült, ifjúsági sakkozó. Mégpedig sikeres. Mert a sakk nem csak a látók sportja, ugyanúgy harcolnak a táblán a látássérültek, a siketek is – ezt mutatta be a Világsakkfesztiválon a Fogyatékosok Országos Diák-, Verseny- és Szabadidősport Szövetsége, a FODISZ „Te is meglépheted!” programja. A látássérültek különleges táblán, speciális bábukkal játszanak. A mezők közepén kis lyuk található, ezekbe illesztik a talpukon fapálcikával ellátott bábukat, így elkerülhető, hogy véletlenül fellökjék azokat, de könnyebbé teszi a használatot a mágneses tábla is. Hogy megkülönböztessék a színeket, a készítők a sötét bábukat „szúróssá” tették: tetejükön apró fémjelzéseket tapinthatunk ki. Előfordul, hogy a két játékos egymás mellett, két külön táblán játszik, minden lépés után bemondva, melyik mezőre lépett. A tábla mezői kitapinthatóak, ahogyan a sakkóra számlapja is – igaz, a modernebbek már „beszélnek” is: hangjelzéssel adják a játékosok tudtára, mennyi idejük van még. Csillag imádja a sakkot, öt éve játszik folyamatosan. A Vakok Általános Iskolájába járó kislány az első pillanattól megkedvelte ezt a sportot – nem csoda, hiszen ügyes matekos, szereti a logikai kihívásokat. Ha nem az iskolában, akkor otthon az öccsével játszik, készül a versenyekre, amelyeken legtöbbször jó eredményt ér el. Hogy komolyabban, versenyszerűen foglalkozik-e a sakkal, vagy csak a játék öröméért ül le a tábla mellé a jövőben, egyelőre nem tudja, az azonban biztos, hogy nem fogja abbahagyni a játékot. Hasonlóan elkötelezett a sakk iránt két fiatal lány, Kajtár Dóra és Cseke Viktória is. Az ő életükben kiemelt szerepet kap a játék: a múlt héten Drezdában, az I. Fogyatékosok Sakkcsapat Világbajnokságán mutathatták meg, mire képesek (lapzártánkkor végeredményt még nem tudunk). Látás- és hallássérült sportolóink sikerrel szerepeltek eddig a sakkolimpiákon és -világbajnokságokon is. – A hallássérültek számára már a felkészülési időszak is nehezebb. Mi hátrányból indulunk, hiszen hiába van hallókészülékünk, nem mindig észleljük, amit a tanár mond, arról nem is beszélve, hogy a verseny színhelyén a nagy felfordulásban a nem hallók számára nehezebb a tájékozódás – magyarázza a 23 éves Dóri. – Bennünk meg éppen ezért nagyobb a bizonyítási vágy, hogy csak azért is megmutassuk, mit tudunk – teszi hozzá mosolyogva a 16 éves Viki. Ő még tanul, Dóri heti negyven órában dolgozik, iskola és munka mellett minden szabadidejüket a sakknak szentelik. Dóra és Viki is megmérette már magát korábban – sikerrel –, mégis izgatottan készültek a mostani versenyre, mert ilyen csoportos felállásban ugyanis még nem játszottak: egy csapatban két látás- és két hallássérült sakkozó játszik. Ha két hallássérült kerül egymással szembe, az esélyegyenlőség nevében, jelnyelvvel kommunikálnak – most kíváncsian várják, milyen lesz látássérült csapattagokkal játszani. S hogy miért imádják ennyire ezt a játékot? Mert a sakk nem csak a logikát fejleszti (mindamellett, hogy remek kikapcsolódás). Dóri így fogalmaz: – Sokszor érzem, él az emberekben a sztereotípia, miszerint a hallássérült emberek kicsit butábbak, lassabbak. Ezt szeretnénk megcáfolni többek között a sakkeredményeinkkel.

Forrás: Hardi Judit Szabad Föld Online megjelent cikke.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


nyolc + = 14

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..