Vége az akkreditációs támogatásnak?

Beküldve ide: Látássérültek | 0

Újabb, a fogyatékos személyek életlehetőségeit alapvetően befolyásoló negatív fejlemény állhat a küszöbön – vonható le a következtetés a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) elnökségének február 2-i ülésén elhangzottakból. Úgy tűnik, területileg változó időpontban, de a legtöbb helyen megszűnhet a röviden akkreditációs támogatásként ismert állami juttatás. Ez a fogyatékos személyek és segítőik munkabérének finanszírozását jelentette, melyet eddig a munkaügyi központok biztosítottak.

A mostanában lejáró kötelezettség vállalások megújítása számos helyen bizonytalan, csak annyit lehet tudni, hogy július 1-étől átalakul a fogyatékos személyek foglalkoztatásának támogatása. Az akkreditációs támogatás elapadása nagyon nehéz helyzetbe hozná az MVGYOSZ központi hivatalát és tagegyesületeit is – derült ki a tanácskozáson. A központtal szerződésben álló munkaügyi központ pl. február 10. után nem fizet tovább Dr. Micserics József jelenlegi ismeretei szerint. Mivel a szövetségben eddig számos dolgozó fizetését részben vagy egészben ebből a forrásból finanszírozták, a támogatás megszűnése ahhoz vezethet, hogy a szervezet néhány hónap alatt feléli az évek során felhalmozódott tartalékait, hiszen saját zsebből kell fizetnie minden dolgozóját. Dr. Micserics József hivatalvezető több javaslatot prezentált az elnökségnek arról, bizonyos számú munkatárs elbocsátásával mekkora kompromisszumokkal működhet tovább a szervezet. Az elnökség végül is úgy döntött, egyelőre ne legyenek elbocsátások, mivel vannak olyan megyék is, ahol a munkaügyi központ változatlanul tovább finanszírozza az akkreditációs támogatásban részesülő munkáltatókat. Amennyiben a jelenlegi helyzet marad, 4-8 ember munkaviszonyának megszűnése várható a Hermina úti székházban. Ez az elbocsátottak számától függően működési zavarokat okozhat – mondta Dr. Micserics József a február elei tanácskozáson. Dr. Tóka László nem fűz vérmes reményeket a kivárásos taktikához. A pécsi jogász úgy véli, még ha július 1-től kedvezően is alakulnának a dolgok, az gyakorlatilag kizárt, hogy a fogyatékos személyeket foglalkoztató munkahelyek dolgozóik bérére utólag kapják meg a 2011 első félévére jutó pénzt. Tóka egyébként megjegyezte, nem tud érdemben nyilatkozni abban a kérdésben, hogy a központban hány embertől lehetne megválni. Nincs tényleges információja arról, melyik munkatárs pontosan mit végez. A pécsi elnök nem tartja elképzelhetetlennek azt sem, ha két napot eltöltene a Hermina úti hivatalban, úgy gondolná, hogy akár tíz embertől is meg lehet válni, mert a tényleges munkát a többiek is el tudják végezni. A július 1-ig tartó átmeneti időszakra, az elbocsátások elkerülésének érdekében ismét a bércsökkentést vetette fel Dr. Nagy Sándor. Dr. Micserics József hivatalvezető azonban nem támogatja a javaslatot, bár megjegyezte, ha az elnökség erre utasítja, végre fogja hajtani az intézkedést. Barnóczki Gábor azt szeretné, ha a szervezet felvállalná a konfrontációt az akkreditációs támogatásokkal kapcsolatos megszorítások dolgában. Dr. Nagy Sándor információi szerint az erre a célra elkülönített pénzösszeg a költségvetésben rendelkezésre áll, így szerinte mindenképp megvan az esélye, hogy előbb vagy utóbb megérkezzen a támogatás. Barnóczki emlékeztetett, a szövetség mostantól elnökségi határozat alapján is figyelemmel kíséri a jogi környezet a látássérülteket érintő alakulását. Ezért szerinte ezúttal is előre kell gondolkodni és már most javaslatokat kell letenni az asztalra a július 1. utáni időszakra vonatkozóan. Egyelőre marad a pénzleosztás rendszere, de per várható Nem változik sem az SZJA 1%-ok, sem az ún. működési támogatás tagegyesületeknek való leosztásának rendszere – döntött a szövetség elnöksége. A szövetség által gyűjtött SZJA 1%-ok a tagegyesületek számára leutalt részének felosztását Szokó Zsolt szerette volna megváltoztatni. A Székesfehérváron működő Látássérültek Regionális Közhasznú Egyesülete (LÁRKE) elnöke elvetette volna a jelenlegi mechanizmust, miszerint taglétszám arányosan utalja át a pénzt a szövetség a tagegyesületeknek. Szokó e helyett inkább abból indult volna ki, hogy melyik MVGYOSZ-tagegyesület milyen szolgáltatásokat nyújt tagjainak. Az elnökség azonban nem módosította korábbi határozatát. Barnóczki Gábor szerint az SZJA 1%-okból a tagegyesület mégiscsak saját tagjait támogatja, így relevánsnak fogadható el a jelenlegi elv, azaz hogy taglétszám arányosan utalja a központ a pénzt. Dr. Micserics József pedig elmondta, törvényes lehetőség sincs arra, hogy másra költsék a személyi jövedelemadó felajánlásokból érkezett összeget, mint amire hivatkozással az adózóktól kérte azt a szervezet. Egy esetleges revíziónál a szövetség igen nehezen tudná megmagyarázni, ha a látássérültek tanulmányi támogatására és az érdekükben történő segédeszköz-beszerzésekre költhető forrást nem annak alapján osztanák le, melyik tagegyesületnek hány tagja van – tudniillik az SZJA 1%-okból származó pénzzel csak egyesületi tagok támogathatóak. “darázsfészekbe” nyúlt a hivatal, amikor Dr. Tóka László egy korábbi javaslata alapján a tagegyesületek tényleges, tagdíjat fizető taglétszámának arányában kísérelte meg meghatározni a leutalt pénzek összegét. A hivatalvezető elmondta, első körben a huszonkettőből mindössze négy tagegyesületnek sikerült pontosan lejelenteni a felosztás alapját képező 2009-es taglétszámot. Bizonyos esetekben a főkönyvből kinyerhető tagdíjbevétel nem egyezett meg a közhasznúsági jelentésben szereplő összeggel. Máshol nem nyilatkoztak a tagdíj összegéről, így lehetetlen volt megállapítani, a befolyt pénzt hányan fizették be. Olyan is akadt, ahol a tagdíjbevételekhez könyvelték a tagsági igazolványok árát. Általánosságban az egyesületek mindegyike több tagot tart nyilván, mint ahányan ténylegesen fizetnek. Van, ahol az elvileg egyesületi tagok közül csak minden második fizetett tagdíjat. A hivatal minden érintett tagegyesületet hiánypótlásra szólított fel. Kovács Béla egyesületével kapcsolatban az a probléma adódott, hogy a korábbi elnökségi határozatot szó szerint értelmezve jókora összegtől esnének el a zalaiak. tudniillik Kovácsék egyesülete kicsiben az MVGYOSZ működését képezi le: vannak természetes személy tagjai és tagegyesületei. Az elnökség úgy határozott, ebben az esetben a zalaiak tagegyesületeinek tagjait is be kell számítani az arány meghatározásánál. Ugyanakkor emlékezetes, korábban Kovács Béla értetlenségét fejezte ki egy MVGYOSZ küldöttgyűlésen, hogy miért nem lépnek be az MVGYOSZ természetes személy tagjai egy tagegyesületbe. Nem változik a tagegyesületek számára a központból a működés finanszírozására leutalt pénzek aránya sem – döntött az elnökség. Ebben az esetben nem csak Szokó Zsolt emelt szót a fennálló modell ellen, de a másik fejér megyei tagegyesület elnöke, Venczel Ferenc is levelet intézett az elnökséghez. Venczel pert is kilátásba helyezett, ha nem változtat az elnökség a mostani arányon. Venczel Ferenc szerint az MVGYOSZ alapszabályából levezethető, hogy minden tag egyenlő, így egyenlő támogatásra lennének jogosultak. Mint ismert, jelenleg abban az arányban kapják a tagegyesületek a nekik jutó nagyjából 64 millió forintot, amilyen arányban 2009-ben is kapták az akkor érvényes összeget. Bár az elnökség a 2011-es felosztási arányon nem változtatott, Dr. Micserics József szerint komoly érvek szólnak a mellett, hogy a jövőben gondolják újra a támogatások odaítélését. Ennek egyik oka, hogy bizonyos egyesületeknél a további elvonás a megszűnést jelentheti, míg másoknál, akik nagyobbak, több pénzből gazdálkodnak, a támogatás csökkenése nem jár ilyen drasztikus következményekkel. Dr. Micserics máris érzékeli, bizonyos tagegyesületek az összefogást fontolgatják annak érdekében, hogy a szervezeten kívül, a finanszírozást nyújtó minisztériumnál vagy a sajtóban próbáljanak meg lobbizni a nagyobb összegű támogatásért. Ha ez nyilvánosságot kap, Dr. Micserics József szerint káros következményekkel járhat az MVGYOSZ-re nézve. Más tagegyesületek búcsút inthetnek a vakok szövetségének, tudniillik jobban járnak, ha közvetlenül az államhoz fordulnak működési támogatásért. A hivatalvezető a Buda Környéki Látássérültek Közhasznú Egyesületét (BULÁKE) említette, ami nem tagja ugyan az MVGYOSZ-nek, ám egy pályázatnak köszönhetően mégis kap 3,5 millió forintot, mely több, mint amit az MVGYOSZ egyes tagegyesületei számára nyújtani tud. Németh Orsolya elmondta, a Vakok és Gyengénlátók Közép-magyarországi Regionális Egyesülete (VGYKE) sem anyagi megfontolásból marad tagja az MVGYOSZ-nek, hiszen finanszírozásának mára csupán elenyésző részét biztosítja az országos szövetség. Más oldalról közelíti meg a támogatás elosztási arányát Dr. Nagy Sándor: számára elfogadhatatlan, hogy az összegek odaítélésénél nem abból indul ki az elnökség, melyik egyesület milyen szakmai színvonalon működik. Dr. Nagy szerint kivált a kétegyesületes megyékben szembeötlő, mekkora különbség van két MVGYOSZ-tagegyesület között, ám ennek ellenére ugyanolyan támogatásban részesülnek egy korábbi elnökségi határozat alapján. Dr. Nagy Sándor és Németh Orsolya azt szeretnék, ha az MVGYOSZ alapszabályában hangsúlyosabban jelennének meg a tagegyesületek kötelezettségei, például az elszámolás a központ által nyújtott támogatásokkal. Szokó Zsolt segítséget ajánlott az elnökségnek egységes szakmai sztenderd felállításához, melynek igénybe vételével mérni lehetne az egyesületek teljesítményét. A tanácskozáson sokadszorra hangzott el, tökéletes megoldás nincs. Mindig lesznek elégedetlenek. Ám Dr. Nagy Sándor úgy véli, ez nem lehet ok arra, hogy a jelenlegi rendszer maradjon fenn. Hiszen a Nemzeti Civil Alapprogrammal (JNCA) is sokan elégedetlenek voltak kezdetben, mégis évek óta működik. Németh Orsolya úgy gondolja, az egyesületi elnökök tanácsa (EET) nem alkalmas egy új elosztási szisztéma megalkotására. Kérdéses azonban, a 2011-es küldöttgyűlésen, május 21-én változik-e az MVGYOSZ alapszabálya ebben a tekintetben, hiszen egy korábbi elnökségi határozatot szigorúan véve a módosítási javaslatnak már be kellett volna érkeznie az elnökséghez. Ugyanakkor – jegyezte meg Dr. Nagy Sándor – a küldöttek szavazhatnak idén tavasszal azokról a módosításokról, melyeket még tavaly nyújtottak be, ám akkor idő híján voksolásra nem került sor velük kapcsolatban.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


nyolc + = 12

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..